Munkatársainktól
Szocialisták csapdája

„Megleckéztetni akarjuk…” - idézett egy névtelen telefonhívásból a Várhegyi-per harmadrendű vádlottja, s ezzel alátámasztotta az elsőrendű vádlott Várhegyi Attila azon állítását, mely szerint a szocialista többségű közgyűlés teremtett olyan helyzetet, amely alapján perbe lehetett fogni az egykori szolnoki polgármestert, a Fidesz Országos Választmányának elnökét. Az ügyészség 190 millió forint vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Várhegyit, az államtitkár viszont csütörtöki meghallgatásán kijelentette: nem az általa jegyzett adásvételi szerződések, hanem éppen az azokat megsemmisítő, szocialista többséggel hozott határozat révén érte kár Szolnok városát.

A szolnoki ingatlanbotrány az 1995-ös költségvetés tárgyalásakor robbant ki a közgyűlésen, 1996 májusában. A könyvvizsgálói beszámolóból kiderült, hogy Várhegyi Attila polgármester aláírásával nagy értékű belvárosi ingatlanok keltek el, az önkormányzathoz azonban nem érkezett pénz, ráadásul az eladás tényéről a közgyűlés csak utólag értesült.
Szolnok városa már a rendszerváltás óta tervezte, hogy eladja az egykori MSZMP-székház környéki ingatlanokat. Egy közgyűlési határozat kimondta, hogy a majdani vevőkre építési kötelezettség hárul, az ingatlanokat pedig három éven belül nem idegeníthetik el. A határozat arról is rendelkezett, hogy foglalják a szerződésbe: amennyiben a vevők nem teljesítik építési kötelezettségüket, a várost visszavásárlási jog illeti meg az eladási áron.
A tényleges adásvételi szerződésekben már nem szerepelt az elidegenítési tilalom, ráadásul kiderült: az egyik vevő - az L+L Mérnöki Iroda Rt. - telekáron jutott egy olyan ingatlanhoz, melyen mélygarázs és más épület is állt.
Az önkormányzat ad hoc bizottsága megállapította: ezzel a tranzakcióval 50-60 millió forint kár érte a várost, továbbá elesett a garázs addigi bérbeadásából származó évi 13 millió forinttól is. (Az említett L+L Mérnöki Iroda Rt. egyébként a per egyes számú vádpontjában is érintett: a vád szerint ugyanis 1994-ben nettó 500 ezer forinttal támogatta a Fidesz és Várhegyi az évi önkormányzati választási kampányát.) A vizsgálóbizottság arra is fényt derített, hogy egy másik vevő - a Profil Mérnöki Iroda - az 1995. december 20-án az önkormányzattól 18 millió forintért megvásárolt ingatlant ugyanaznap 28 millióért továbbadta az OTP Rt.-nek. Erre azért nyílt lehetősége, mert Várhegyi a közgyűlés tudta nélkül egy engedményezési szerződésben lemondott a város visszavásárlási jogáról.
Várhegyi e vádponttal kapcsolatban a bíróságon elmondta: nem tudott a továbbadásról, az engedményezési szerződést pedig - több más aláírnivalóval együtt - Krizsa Sándor jegyző tette elé azzal, hogy nyugodtan aláírhatja. A lapunknak nyilatkozó Krizsa máshogyan emlékszik: mint
elmondta, nem ő tette a polgármester elé az engedményezési szerződést, arról csak később értesült, akkor pedig szóvá is tette, hogy a dokumentum jogellenes. A jegyző az ügy további részeivel kapcsolatban viszont azt mondta: Várhegyi törvényesen járt el.
A közgyűlés a megismert tények alapján felbontotta a szerződéseket, és kérte a bíróságot, vizsgálja meg, szabályosak-e az okiratok. A Legfelsőbb Bíróság idén tavasszal kimondta: a szerződések szabálytalanok voltak, a közgyűlés indokoltan bontotta fel azokat.
A vádirat megállapítja, hogy Várhegyi Attila a jogszabályok értelmében felhatalmazás nélkül kötötte meg a szerződéseket, illetve felhatalmazás nélkül mondott le a visszavásárlási jogról. Várhegyi Attila a vádiratban foglaltakat tényszerűen nem cáfolta, ám azt állította, hogy a telkek eladása nem volt hátrányos a város számára, neki pedig - a váddal ellentétben - polgármesterként joga volt a jegyző és ügyvéd által is átnézett szerződések aláírására. Kijelentette, hogy a szerződések tartalmát azért nem ismerte meg ától zéig, mert ezt a feladatot az önkormányzat által fizetett szakértők végezték.
Az államtitkár azt is kijelentette, hogy ténylegesen akkor érte kár a várost, amikor az önkormányzat felbontotta a beruházókkal kötött szerződéseket, hiszen azóta semmilyen előrelépés nem történt: a terület a tíz évvel ezelőtti állapotban van.
Saját védője kérdésére Várhegyi kifejtette: véleménye szerint a szocialista többségű közgyűlés éppen azért bontatta fel vele a szerződéseket, hogy azután perbe lehessen fogni hűtlen kezelés vádjával. (Az ismeretlen tettes elleni feljelentést is Várhegyi tette meg - szintén a közgyűlés határozata értelmében.)
Az ő olvasatában ugyanis az események sora a következő: a város előnyös szerződéseket köt négy céggel a belvárosi telkek beépítésére, majd fél évvel később - belső vizsgálatok hatására - felmondja azokat. A vevők emiatt nem kezdik el a beruházást, az önkormányzat viszont vagyoni hátrány elszenvedéséért feljelentést tesz, mely során Várhegyi válik elsőrendű vádlottá.
Arra a kérdésre, hogy ha mindez így történt, miért és kinek az érdekében történt így, az államtitkár elmondta: sejtése szerint politikai ellenlábasai akarták megtörni addigi vitathatatlan népszerűségét a városban.