Schmidt Barna
Expomámor Hannoverben

Csodálatos, mesevilágba illő épületek, hipermodern kötélpályás közlekedőeszközök, merész üveg- és betonkonstrukciók egészen lenyűgöző méretekben megvalósítva. Ez és megannyi más káprázat fogadja a 2000. évi hannoveri Expóra elzarándokolt kíváncsi tömegeket. A legkorszerűbb műszaki megoldások - a technika eufóriája - egy kis időre feledteti a látogatóval az emberiség problémáit.

Informatikai bemutató: tojáshéjban a jövő    Fotó: Reuters

Az 1972-es olimpia óta a német történelem legnagyobb látványossága indult útjára a héten Hannoverben, amelyet a csillogó szerdai gálát követő napon Johannes Rau köztársasági elnök nyitott meg hivatalosan. A mottó szerint „Ember-Természet-Technika” áll majd a középpontban mintegy 170 hektáron, közel 18 ezer kulturális rendezvénnyel tarkítva.
A vásári csillogásra némi árnyékot vet az a tény, hogy a nemzetközi esemény megtervezésére Adolf Hitler egykori hivatalos építészének a fiát, Albert Speert kérték fel. Az idősebb Speer 1933-ban kötött barátságot Hitlerrel, 1942-ben pedig őt nevezték ki a náci birodalom fegyverkezéséért felelős miniszternek. Jóllehet a háború utolsó éveiben Speer elfordult Hitlertől, a nürnbergi perben húsz év börtönbüntetésre ítélték. A világkiállítás lázában égő német sajtó mindenesetre mélyen hallgat az ifjabb Speer expón betöltött szerepéről.
A nagy fesztivált felmérések szerint minden negyedik hazai állampolgár szeretné élőben megtekinteni, és a honi nagyvállalatok ki is tettek magukért. A Volkswagen-konszern például egy kisebb fajta autóvárost épített csekély 850 millió márkáért. Itt még a falon is autók forognak, és a felhúzott üvegtornyokban több száz vadonatúj gépjármű vár leendő gazdájára.
A látogató a 20 méter magas kötélpályán utazva kényelmesen kinézheti magának, melyik zugát is szeretné megtekinteni a hatalmas területnek. Az egyik legnagyobb látványosságnak az úgynevezett „Holnap-föld” tűnik, ahol az emberi agy által elképzelt jövőben lehet mászkálni. Az érdeklődő itt akár a 2100. évben is érezheti magát. Aztán ott van a mindenféle szuper elektronikával ellátott 72 darab óriástojás
- némelyik 3 méter magas -, hogy a globalizált és behálózott internetkorszak világát szimbolizálja. Az érzékelős tojásokkal játszani lehet, és eközben az az érzés alakul ki a látogatóban, hogy a jövő vidám és az emberek által befolyásolható. A tojáscsarnok könnyen az expo legnépszerűbb attrakciójává válhat.
A kiállítás színvonalát emelendő, a futurisztikus építmények mellett a szervezők különleges műkincseket is bemutatnak Hannoverben. Európában most került első ízben kiállításra az 1870 óta a Vatikánban őrzött edesszai ereklyetartó, amely az első ismert Jézus-ábrázolást tartalmazza. A nagyközönség emellett megtekintheti Michelangelo Pietáját, illetve két Rossellini művet is.
A Der Spiegel német hetilap nemes egyszerűséggel egy nagy „hightech-zűrzavarnak” nevezi a 153 napig tartó szuper show-t. Más vélemények szerint az embernek a technikai alkotásokba vetett egyre növekvő hitét szimbolizálja az esemény, amelyen - az Egyesült Államok távolmaradásával - 170 ország és nemzetközi szervezet vesz rész.