Munkatársainktól
Tűréshatáron a benzinár

Több kormányzati próbálkozás is mutatkozik az egyre nagyobb felháborodást keltő - és inflációt is gerjesztő - benzináremelés megfékezésére. A pénzügyminiszter nem sok sikert ért el a Mol Rt. vezetőségével történt tárgyalások során, a benzinár 60 százalékát kitevő adók csökkentésétől viszont határozottan elzárkózott.

Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Csák János, a Mol Rt. igazgatóságának elnöke és Mosonyi György vezérigazgató az áregyeztető tárgyaláson. (Nem) egy hullámhosszon vannak     Fotó: V. Sz.

Matolcsy György gazdasági miniszter szerdán bécsi kollégáját faggatta ki arról, hogy ők mit kezdenek a szabadáras benzin viharos drágulásával. A látogatás után a miniszter azt nyilatkozta, ha az olaj világpiaci ára továbbra is magasan marad, új energiastratégia kidolgozása válik szükségessé. Hónig Péter, a minisztérium helyettes államtitkára a Heteknek nyilatkozva elmondta, ez lényegében azt jelenti, hogy jövőre 1 milliárd forint helyett 5 milliárd lesz a takarékos és hatékony tartalékgazdálkodásra elkülönítve.
A Fidesz-MPP országos elnöksége élesen elítélte a Mol Rt. üzletpolitikáját, azzal vádolva őket, hogy árképzésük hátterében profitszerzés (!) és a gázárak rendezésének kikényszerítése áll. A Mol Rt. vezetősége azonban hangoztatja, hogy árképzésük tisztességes. Csák János, az olajcég igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy rossz taktika volna a Mol részéről, ha a jelenleg folyó gáztárgyalások alatt újabb vitát váltanának ki a benzinár ügyében.
A Pénzügyminisztérium részéről szintén támadás érte az rt.-t: szerintük a társaság a világpiaci árakat csak felfelé igyekszik követni, az árak csökkenésére azonban lustán reagál, s az elmúlt hetek áremelései sem indokoltak. Mosonyi György vezérigazgató erre azzal válaszolt, hogy az árképzés a cégnél mindkét irányban ugyanazon logika alapján történik, a világpiaci árak csökkenése azért nem nyilvánult meg a hazai árakban, mert ezt a forint dollárhoz viszonyított romlása nem tette lehetővé. A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltban végzett vizsgálata is rendben találta a Mol árképzését, és a szerdai kétórás beszélgetés után már Járai Zsigmond is úgy vélte, hogy az olajcég „kiegyenlítési mechanizmust alkalmazva tompítva követte a világpiaci árváltozásokat”, s a cég nem folytat felelőtlen politikát. A Mol vezetősége azt a vádat is tagadja, hogy a benzinárak emelésével kompenzálná azt a veszteséget, amelyet az elhúzódó gáztárgyalások miatt még mindig a világpiaci árak alatt maradó gázárak okoznak. A szerdai egyeztetést követően megalakult az Üzemanyagár-fórum, amelynek célja az, hogy megjelenítse és közvetítse a közúti autózásban érintett szervezetek érdekeit. A tagszervezetek elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a jelenlegi keretek között ne lenne hatékony megoldás az üzemanyagok árának a felhasználó számára kedvező befolyásolására.
Az MSZP részéről az a gondolat is felmerült, hogy az üzemanyagok árát az adótartalom csökkentésével mérsékeljék, azonban ezt a lehetőséget a pénzügyminiszter egyenesen „visszataszító megoldásként” értékelte, jóllehet az adótartalom nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. Helyette a kormány azt próbálta elérni, hogy az árképzési döntések a Molnál az ágazati szint helyett az igazgatóság szintjén dőljenek el, ahol a 25 százalékos állami tulajdonhányad miatt jobban érvényesül a kormányzat szava. Csák János viszont nem engedett, az árváltozásokról továbbra is a menedzsment fog dönteni. Az elnök hozzátette, az igazgatóság feladata az árképzési mechanizmus felügyelete.
A polémia gyökere a Mol monopolhelyzetében keresendő, amelyet eddig egyik kormány sem akart megváltoztatni. A Mol privatizációjakor politikai döntés eredményeként elvetették az óriáscég feldarabolását és részenkénti magánosítását. Így alakult ki az a helyzet, amelyben egy magyar autós - függetlenül attól, hogy melyik benzinkútnál vásárol -, szinte biztosan a Mol benzinjét tankolja. Az ÖMV benzinkúthálózat kivételével ugyanis minden olajcég a Moltól vásárolja és finomítóiban keverteti a termékeit. Az ÖMV schwechati finomítójából is csupán a nyugat-magyarországi benzinkútjait tudja gazdaságosan ellátni. A Mol mindig úgy alakítja ki az üzemanyag árát, hogy az egy kicsivel azon ár alatt legyen, amelyen bárki más benzint tudna behozni az országba.
A piaci árképzés kialakulását csak a Mol jelenleg törvény által biztosított monopóliumainak feltörése és versenytársak megjelenése eredményezhetné. Nemzetközi tapasztalatokból okulva az „ellátási kötelezettség” - amely miatt garantálják a Mol monopóliumait - egy versenypiacon kiiktatható lehetne, ez pedig az árképzésben kedvező változást hozna létre.