Vissza a tartalomjegyzékhez

Ruff Gabriella
GKI: nem fenyeget a túlfűtöttség

Dinamikus fejlődési pályára került a gazdaság, évi 5 százalék körüli növekedés várható az egyensúly megtartása mellett - értékelte a gazdaság helyzetét Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. A felmérések szerint mind a lakosságnak, mind az üzleti élet szereplőinek pozitív várakozásai figyelemre méltóak, mert ez kedvező gazdasági folyamatot vetít előre. Az árnyoldalt a tartósan válságban lévő, reformok nélküli ágazatok adják, mint a mezőgazdaság, a vasút vagy az egészségügy, ahol továbbra sincs elmozdulás.

A GKI vezérigazgatója a vállalkozásoknak azt üzeni, hogy mivel nő a belföldi fogyasztás, kedvező éve lesz a hazai piacokra termelő vállalkozóknak, s az alacsony kamatok miatt érdemes elgondolkodniuk a hitelfelvételen, beruházásaik bővítésén is. Ugyanezen okból kacsingathatnak a befektetők a nagyobb kockázatot tartalmazó konstrukciók, befektetési alapok felé. A BUX hullámzó lesz ugyan, de az index felértékelődése várható az év hátralevő részében. Vértes András a lakosságot a fogyasztásra ösztönzi, mivel alacsony a megtakarítás reálhozama, a kormánynak pedig azt üzeni, hogy a gazdaságpolitikának továbbra is meg kell őriznie a fiskális szigort a gazdaság tartós növekedési pályája érdekében.
A jelenlegi helyzetben felmerül a kérdés, nem fenyeget-e a túlfűtöttség veszélye. A GKI elemzői szerint az idén még nem kell ettől tartani. Azonban óvatosságra intik a gazdaságpolitikusokat: most, az üzleti ciklus csúcsán természetes, hogy kedvező az államháztartás helyzete, a vártnál gyorsabb a gazdasági növekedés. A háztartási jövedelmek és az infláció alábecslése miatt az adóbevételek az elemzés szerint 100-150 milliárd forinttal meg fogják haladni a tervezettet. Jövőre azonban az Európai Unió gazdaságának növekedése valószínűleg némiképp lassul, az euró erősödésére lehet számítani, ezért különösen fontosnak ítélik a fiskális szigor megtartását.
Az infláció csökkenésének mértékét a kutatók a kormányzati prognózisoknál valamivel lassabbra becsülik: az éves átlagot 8,7 százalékosra várják, az év végére némi javulással. Míg a világ országainak többségében az infláció idén növekedni fog, Magyarországon folytatódhat a csökkenés. Ez annak köszönhető, hogy a költségvetési jövedelempolitika szigora, a forint reálfelértékelése és a (legalábbis átmenetileg) sikeresen alacsonyan tartott hatósági árak nagyobb súllyal esnek a latba, mint az inflációt felgyorsító tényezők.