Mondovics L. Gábor
Kampányterror

Tiltakozási hullám indult Belgrádban, miután a kormány támadást indított a független jugoszláv média ellen. Milosevicsék legutóbbi lépéseiket a Jugoszláviában év eleje óta tartó gyilkosságsorozat legújabb áldozatának halála után kezdeményezték. A kulcsemberek ellen elkövetett merényletek Pavle Bulatovics belügyminiszter meggyilkolásával kezdődtek, majd Zeljko Raznatovics - ismertebb nevén Arkan kapitány - lemészárlása következett (Hetek 2000. január 22., ). Zika Petrovicsot, a jugoszláv légitársaság (JAT) elnökét belgrádi otthona előtt lőtték le ismeretlen tettesek. Az ő meggyilkolása azonban egyelőre érthetetlen, hiszen soha nem foglalkozott politikával, s a közéletben sem vállalt aktív szereplést. Elemzők szerint Petrovics bűne valószínűleg az lehetett, hogy a Milosevics család baráti köréhez tartozott.

Ellenzékiek üdvözlik Vuk Draskovicsot egy tiltakozó megmozduláson Belgrádban. Milosevics utódjának készül    Fotó: Reuters

A jugoszláv hatóságok az összes említett ügyben kiemelt nyomozást folytatnak - a mai napig eredmény nélkül. A legújabb, Újvidéken elkövetett merényletnek Bosko Perosevics, a vajdasági tartományi kormány elnöke volt az áldozata. Ő volt a Milosevics vezette Jugoszláv Szocialista Párt újvidéki csoportjának a vezetője is. A merénylőt ez esetben a helyszínen elfogták, s kiderült róla, hogy a főleg egyetemistákból álló ellenzéki szervezet, az Otpor (Ellenállás) aktivistája, valamint a Vuk Draskovics által vezetett ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom tagja. A lakásán tartott házkutatás során röplapokat és egy terrorizmussal foglalkozó brosúrát foglalt le a rendőrség. Az elkövető egyébként a helyi piac biztonsági embere volt, de szabadnapos lévén elvegyült a tömegben, és akkor rántotta elő kiskaliberű fegyverét, amikor Perosevics egy mobilhívás miatt félrehúzódott a többi politikustól - mondta el egy magát megnevezni nem kívánó szemtanú a független Beta hírügynökségnek. A Szerb Szocialista Párt terrorcselekménynek minősítette a merényletet, amelynek hátterében véleménye szerint valószínűleg a NATO vagy valamely nyugati szövetségese állhat.
A mérsékelt politikusnak tartott 42 éves Bosko Perosevics pártja főbizottságának tagja volt, s nemrégiben vette át az újvidéki pártszervezet irányítását. A jugoszláv állami szervek ezek után kezdeményezték az Otpor mozgalom betiltását, arra hivatkozva, hogy politikai gyilkosságokat támogat. Az egyetemista szervezet vezetői kifejezték ugyan tiltakozásukat, ám ennek ellenére megkezdődtek a letartóztatások, illetve ezzel párhuzamosan hadjárat indult az Otport támogató független média ellen.
Az ellenzék számára a „B2 92” nevű független rádió betiltása jelentette a legnagyobb érvágást. Ez az állomás az állami hírforrások ellensúlyozására jött létre a boszniai háború idején a nyugati kormányok támogatásával. A rádióállomás bezárása tiltakozásokat váltott ki, amelyek kezdetén a rendőrség megpróbált durván beavatkozni, hogy a tömeget megfélemlítéssel távol tartsa az eseményektől. Ez a taktika azonban nem vált be - Szerbia nagyvárosaiban azóta rendszeresek a több ezres tüntetések.
Az eset kapcsán az egyik belgrádi kormánypárt, a Jugoszláv Egyesült Baloldal terrorizmusellenes törvény elfogadását kezdeményezte - belgrádi kormánypárti politikusok újabban ugyanis terrorszervezetnek titulálják az Otport. A tervezet lényege, hogy a terroristának tartott szervezetekkel szemben egyfajta rövidített eljárás keretében lehet eljárni. A hírt Nebojsa Vujovics jugoszláv külügyi szóvivő is megerősítette, és nyilatkozatában a közel egy éve átmeneti ENSZ-igazgatás alatt álló szerbiai Koszovó tartományt a terrorizmus európai központjának nevezte.
Vuk Draskovics időközben külföldi kapcsolatai kiépítésén fáradozik. A jelenleg ellenzéki vezetőnek számító politikus telefonbeszélgetést folytatott Georgiosz Papandreu görög külügyminiszterrel a szerbiai helyzetről - erősítették meg magas rangú athéni diplomáciai források a Beta belgrádi hírügynökségnek. Az ellenzéki vezetők a Jabloko meghívására hamarosan Moszkvában is hivatalos látogatást tesznek.
A csoport tagjai között lesz a Nyugat által leginkább támogatott ellenzéki politikus, Zoran Dzsindzsics, a Demokrata Párt elnöke is, aki - nem kis meglepetést okozva - a ljubljanai Delo című napilapnak adott interjújában „baklövésnek” minősítette a NATO múlt évi beavatkozását. Szerinte Milosevics azt a frusztráltságot használta ki, amelyet a 20. században folytatott erőtlen szerb nemzetiségi politika idézett elő. „Megfizettünk vele az idegengyűlölet és a radikalizmus évszázadáért” - vélte Dzsindzsics. A demokratikus Szerbia azonban a többséget jelenti, míg Milosevics a problémás kisebbséget képviseli, ezért a Nyugatnak nem szabadna a Miloseviccsel kapcsolatos viszonyát az állam egészére vonatkozó politikaként meghatározni. „Mi nem vagyunk Szomália, ahol kísérletezgetni lehet, hiszen nálunk az emberek Európa-barát beállítottságúak. Azonban nyilván nem tekintik barátnak azokat, akik bombázzák őket” - magyarázta Dzsindzsics.
Koszovóval kapcsolatban is folyamatosan változnak a dolgok. Az amerikai szenátus megszavazta azt a republikánus javaslatot, amely szerint, ha nem történik változás a térségben, akkor jövő év közepétől ki kell vonni az amerikai katonákat, és be kell fejezni az akció pénzügyi támogatását. A javaslatot annak ellenére fogadták el, hogy a Clinton-kormányzat minden tagja és magas rangú NATO-tisztviselők is igyekeztek lebeszélni róla a szenátust. A szavazáson a demokrata párti szenátorok egy csoportja is támogatta a tervet.
Közben a legjelentősebb koszovói politikai tömörülés megtartotta első tisztújítását, amelyen Hashim Thaqit választotta vezetőjévé, míg a párt neve Koszovói Demokratikus Párt lett. Thaqi ismét kiállt a jelenleg átmenetileg ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány függetlensége mellett. Bírálta a szerb hatóságokkal szembeni békés ellenállás politikáját, amelyet az elmúlt évtizedben Ibrahim Rugova (Thaqi jelenlegi fő politikai ellenfele) képviselt. Ellenezte Koszovó felosztását és a - többek között szerbek részére kialakítandó - etnikai enklávék létrehozását is. Thaqi cáfolta a nemzetközi sajtóban többször is megfogalmazott állításokat, melyek szerint pártjának vezetői korrupciós ügyekbe keveredtek, illetve gyilkosságokhoz és emberrablásokhoz is közük volt. A többségében albánok lakta Koszovóban ma is szinte mindennaposak a nem albán nemzetiségű lakosság elleni atrocitások, ami miatt tavaly június óta több mint 210 ezren menekültek el Szerbiába és Montenegróba - olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közleményében. Az AFP hírügynökség jelentése szerint ez volt az első alkalom, hogy egy nemzetközi szervezet ilyen jellegű felmérést készített a nem albán nemzetiségű koszovói lakosság körében.
Dennis McNamara, az UNHCR balkáni megbízottja hangsúlyozta: mivel a szervezet nem rendelkezik adatokkal minden egyes menekültről, ezért elképzelhető, hogy 10-15 százalékkal több személyről van szó, mint amennyi a jelentésben szerepel. Szerbiában mintegy 180 ezer többségében szerb állampolgár keresett menedéket, további 30 ezren pedig Montenegróba menekültek. A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásainak kezdetekor a szerbeken kívül romák, goránok (muzulmán szlávok) és montenegróiak hagyták el koszovói otthonukat.