Somorjai László
Elkészült a népszámlálás végleges listája

Összeállt az a végleges lista, amely alapján a jövő év februárjában anonim, azaz név nélküli népszámlálást tartanak. A kérdőív a személyekre vonatkozóan 25, a lakásokkal kapcsolatban 15 kérdést tartalmaz. A lista összeállítása során figyelembe vették a módosító kéréseket - tájékoztatta Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője a Heteket.

A múlt évben megtartott próbanépszámlálás során a gyakorlatban vizsgáztak a kérdések, és több érzékeny pontra derült fény. Ennek figyelembevételével egy tucat kérdést kihagytak vagy átfogalmaztak, így például a vallási hovatartozást firtató részt is. „Felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatgyűjtés 1949 óta nem történt Magyarországon, ezért nincsenek igazán hiteles adatok. A törvény most utasítja a hivatalt az információ megszerzésére. A népszámlálás válaszai alapján nemcsak az állapítható meg, hogy egy adott felekezet hány tagot számlál, hanem az is, hogy milyen főbb demográfiai, foglalkozási, iskolázottsági jellemzők mutathatók ki egy adott vallás követői esetében” - mondta a főosztályvezető. A felmerülő problémák: a Mazsihisz és a Hit Gyülekezete tiltakozása miatt a kérdést úgy fogalmazták át, hogy mindenki az adott vallási közösség megnevezésével válaszolhat rá. Az adatszolgáltatás a népszámlálásnál kötelező, de egyes kérdéseknél, így a vallási és etnikai hovatartozást firtatóknál, vagy a fogyatékosság megjelölésénél is lehetőség van arra, hogy ne válaszoljanak az állampolgárok, noha a szakemberek fontosnak tartják az információt. A fogyatékosok esetében például a pozitív diszkrimináció csak a reális adatok birtokában képzelhető el. A KSH szakemberei mindent elkövetnek azért, hogy az adatokkal ne lehessen visszaélni, és ezt a célt szolgálja az is, hogy az összeírás név nélkül, kódszámok alapján történik. „Ez azt jelenti, hogy az emberek nevét csak addig tudják, amíg a számlálóbiztos ott van a lakásban. Amint az összeíróívet leadta, az adatok számmá alakulnak és miután az ívet megsemmisítették, senki sem tudja azt visszaazonosítani” - mondta a főosztályvezető.
A próbanépszámlálás során érzékeny pontnak bizonyultak a múltbeli élettársi kapcsolatokra vonatkozó kérdések is. „Azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi kapcsolataikról, ha vonakodva is, de azért beszélnek az emberek, a múlt firtatása előtt azonban lehúzták a rolót. Pedig szerettük volna ezt is feltérképezni, hiszen az utóbbi időben elterjedőben van Magyarországon az a svéd típusú családmodell, hogy az emberek házasságkötés nélkül, esetleg próbaházasság címén élnek élettársi kapcsolatban. A számlálóbiztosok jelzései, valamint a lakossági reakciók alapján ezért a korábbi élettársi kapcsolatokra vonatkozó kérdést töröltük” - mondta a szakértő. Az emberek többsége a vagyoni helyzetre vonatkozó érdeklődést is zokon vette, és nem szívesen válaszoltak arra, hogy van-e mezőgazdasági földterületük vagy üdülőingatlanjuk, még kevésbé szívesen adtak tájékoztatást arról, hogy ha van, az az ország melyik részében található. A bevalláson alapuló felmérés megbízhatósága érdekében ezeket az „érzékeny pontokat” is törölték a listáról.
Az akció mintegy 50 ezer közreműködőt mozgósít, és a költségvetésnek körülbelül 10 milliárd forintjába, azaz állampolgárokként ezer forintba kerül. Ez az összeg az első hallásra soknak tűnhet ugyan, de ha ezt a kapott adatmennyiséghez viszonyítjuk, akkor a költségek még nemzetközi viszonylatban is igen mérsékeltnek mondhatók - tudtuk meg Czibulka Zoltántól.