Kovács Klára
Növekedési esélyek

A kormány célja a Kárpát-medence magyarságának megtartása és a magyar polgárok életfeltételeinek javítása - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdaság - növekedés - esély című konferencián. A nagykövetek, nagyvállalat-vezetők, gazdasági szervezetek és kutatóintézetek képviselői részvételével tartott konferencián a miniszterelnök kiemelte: két év óta egy új gazdasági modell formálódik. Ennek elemei a fejlesztés vezérelte gazdasági növekedés és a magasabb bérért dolgozó szakképzett munkaerő. Elismerte, hogy a korábbi gazdasági modellek bizonyos szempontból sikeresek voltak, de ugyanakkor fájdalmas eredményekkel is jártak.

Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György gazdasági miniszter és Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke a Fidesz-MPP Gazdasági Kabinetjének konferenciáján    Fotó: V. Sz.

1990-től 98-ig az volt a jellemző - magyarázta Orbán -, hogy olcsó volt a hazai munkaerő, és erőteljesen áramlott be a külföldi tőke, s ez gazdasági növekedést eredményezett, de ez a modell 2000-re kimerült. Az EU-hoz képest ugyan még ma is olcsó a munkaerő, de már nem annyira, mint a rendszerváltást követő években. A miniszterelnök feladatnak nevezte a nagy fejlesztési programok beindítását és a kiszámítható gazdaságpolitika folytatását.
Magyarország sikerének megértéséhez tudni kell, hogy a magyarok becsvágyó emberek - mondta. Ki akarnak kerülni az igazságtalanság érzéséből, úgy vélik, hogy megérdemlik azt, hogy európai színvonalon éljenek, s ez a törekvés hajtóereje a gazdasági növekedésnek.
Orbán úgy látja, hiba az, hogy csak az EU felé nyitott az ország. Az kétségtelenül pozitívum, hogy az export meghatározó része az unióba irányul (mert ez a magyar áruk versenyképességét mutatja), de ez az arány egészségtelen - szögezte le. Tudatosan keresni kell - mint mondta - az eddig el nem ért, vagy elvesztett piacokkal a kapcsolatot, például Ukrajnával, Oroszországgal. A miniszterelnök aktív beruházást tart helyesnek Délkelet-Európa, pontosabban a Balkán térségébe.
Orbán kijelentette: szociálisan igazságtalan és erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy 8 óra munkáért 25 ezer forintos fizetést kapnak az emberek. Szerinte gazdasági növekedéssel együtt vállalható a 40 ezer forintos minimálbér. Olcsó bérű ország helyett - mint mondta - magasabb bérrel is versenyképesnek kell lenni.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke szerint gyalázatos és szégyenletes a minimálbér. Addig azonban nincsen értelme az emelt összeg meghatározásának, amíg nincsen megállapodás az egészségügyi hozzájárulás és egyéb járulékok változtatásáról, hiszen a minimálbér-emeléssel tulajdonképpen új adót vetne ki az állam. A kis- és közepes vállalkozói rétegről elmondta, hogy a kormánynak támogatnia kell őket, mert ez a réteg buktatta meg az előző kormányokat, mivel csalódtak bennük, mert semmit nem tettek az érdekükben. Demján szerint a kis- és közepes vállalkozók még soha nem tudták „kifehéríteni” a pénzüket, azaz az adóterhek miatt nem érdekük a teljes bevételük bevallása. Az alacsony tőkével viszont hitelképtelenek a bankoknál. Ezért azt a javaslatot tette, hogy az első 10 millió forint bevétel legyen adómentes. Ezzel legalizálhatnák a cégek a forgalmukat. Demján tőkekivonásnak nevezte az új áfa-visszaigénylési rendszert. Mint mondta: az áfacsalók miatt nem lehet kollektíven büntetni a vállalkozókat. Javasolta, hogy vizsgálják felül a visszatérítés módját, és csökkentsék az áfa mértékét.
Matolcsy György gazdasági miniszter a jövő lehetőségeiről beszélve elmondta, hogy évi 5,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 25 év alatt érnénk el az unió átlagát. Amennyiben viszont ennél nagyobb mértékű lenne a növekedés, rövidebb idő is elegendő lenne. Reális és bátor célokat kell magunk elé kitűzni - mondta. Elismerte, hogy nehéz hosszú távon fenntartani 5,5 százalék feletti, akár 7 százalékos gazdasági növekedést, de - mint mondta - lehetséges. Ez egy lehetőség, amit meg kell ragadnunk - tette hozzá.