Szikora Márton
Fele sem igaz

A NATO máig nagy győzelemként könyveli el az 1999-es Jugoszlávia elleni légihadjáratát, a napvilágra került igazolt háborús számadatok azonban sok esetben eltérnek a hivatalos jelentésektől. A háború nem okozott jelentős károkat a szerb hadseregnek - véli összefoglalójában a Newsweek című amerikai hetilap.

Szlobodan Milosevics egyik rajongója az elnök szülőhelyén, Pozarevacban. Nem rendítették meg    Fotó: Reuters

A harci tevékenységek befejeztével minden idők legsikeresebb légihadjárataként ünnepelték az észak-atlanti szövetség Jugoszlávia elleni fellépését. Fordulópont a hadviselés történetében, amely ékesen bizonyítja, hogy egy háborút meg lehet nyerni csupán légierő bevetésével - hangzott a hírműsorokban a balkáni akció után. Mikor a 78 napig tartó NATO-bombázás után Szlobodan Milosevics kivonta erőit Koszovó tartományából, William Cohen amerikai védelmi miniszter nem volt rest bejelenteni, hogy "súlyosan meggyengítették a Koszovóban állomásozó szerb haderőt, elpusztítva tüzérségüknek több mint felét, harci járműveiknek pedig egyharmadát".
A NATO-hadjárat sikere már akkor is túl szépnek tűnt sok kritikus szemében, ahhoz hogy igaz lehessen, mára viszont egyértelműen kimutatható a biztonságos öt kilométer magasságból végzett légicsapások eredménytelensége - állítja az amerikai légierő egyik jelentése. A Newsweekhez is eljuttatott tanulmány szerint a legmodernebb technológiát felvonultató légierő alig okozott valami kárt a szerb tüzérségnek, annál több szétbombázott mezőt, illetve több száz ronccsá tett civil járművet hagyott maga után. A jelentés mérlege a megsemmisített eszközökről: a 120 kilőtt tank helyett 14, a több mint 220 kilőtt katonai szállítójármű helyett csak 18, a legalább 450 hatástalanná tett nehéztüzérségi fegyver helyett mindössze 20. A Jugoszláviába érkező, helyszíni vizsgálatot végző harmincfős megfigyelőcsoport heteken keresztül levegőből és földön egyaránt kutatott a NATO szerint 744 "megerősített, sikeres becsapódás" nyomai után Koszovóban, azonban mindössze 58 találatot tudtak igazolni.
Úgy tűnik a háború után hosszú hónapokkal már sem a politikusok, sem a tábornokok nem szívesen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ténylegesen mi is történt a háború alatt. A hadműveleteket irányító Wesley Clark tábornok egyértelmű politikai nyomás alatt állt Washington részéről, hogy szárazföldi csapatok bevetése nélkül érjen el komoly eredményeket. A légierő tiltakozhatott, mondván: a csaknem öt kilométeres magasságból nehéz eltalálni a tankokat, a politikacsinálók azonban nem akartak egy újabb vietnámi háborút maguknak. Az úgynevezett "sebészeti pontosságú légicsapások" azonban jórészt elmaradtak, ugyanis még a legjobb technológiát maguk alatt tudó pilóták is csak alacsonyan és viszonylag lassan repülve képesek mozgó célpontokat nagy pontossággal elpusztítani, ekkor viszont ők is sokkal sebezhetőbbé válnak. Bár a rögzített célpontok ellen valóban jobb hatásfokkal szerepeltek a pilóták, több esetben itt is tévesztettek - állapították meg a vizsgálatot végző szakemberek.
A jugoszláv hadseregnek úgy sikerült megtartania az egyik szerb hidat, hogy attól néhány száz méterre polietilénből öszszefabrikálta annak mását, amelyet a NATO sikeresen "el is pusztított". Hasonlóan gyarapították a NATO sikeres találati listáját azok a kimustrált gépjárművekre helyezett, feketére festett fatörzsek, melyeket a valódi nehéztüzérségi fegyverek helyett "hatástalanítottak". Több kilométer magasból tökéletes célpontnak néz ki - mondta a megfigyelőcsoport egy kartondobozból összeállított SA-9 típusú légelhárító kilövőállomás-utánzatról.
A jelentés eredménye az lett, hogy az amerikai légierő újabb vizsgálatot kért. John Corney tábornok jelentése már jobban tetszett Wesley Clarknak is. Az ő vizsgálataiban szereplő számok már jobban megközelítették a hivatalos NATO-verziót: sikeresen kilőve 93 tank és 153 szállítójármű. Corney tábornok azonban nem végzett terepmunkát, kizárólag a pilóták beszámolóira szorítkozott. Míg Corney határozottan cáfolja, hogy ködösítene újabb számaival, azt ő maga is elismeri, hogy a "bizonyított megsemmisítések" több mint felénél elegendőnek vélt egyetlen bizonyítéknak felfogott tényezőt - általában a meglehetősen homályos képet adó, lövedékre szerelt találati videofelvételt, vagy egy villanást, melyet kémműholdak rögzítettek, és amely egyébként mindig jelentkezik, ha bármiféle becsapódás során felrobban a töltet.
Később több vezető NATO-tábornok, a brit Sir Rupert Smith és a német Dieter Stockman is figyelmeztette Clarkot, hogy óvatosan kellene kezelni Corney számításait. Az amerikai hírszerzés szintén kétségeinek adott hangot, mikor a CIA angol kollégáival közösen tartott múlt novemberi tanácskozásán megállapította, hogy Milosevics hadseregének mérete szinte ugyanakkora, mint volt a háború előtt. Koszovó példája csupán azt bizonyítja, hogy a légihadjárat hatásosan működik a polgári létesítmények, vagy esti vasúton utazó civil személyek ellen - vonja le a következtetést az amerikai hetilap.