Könnyekkel a szemében mutatta be az osztrák tévé Jörg Haidert, amikor átadta a
stafétabotot Susanne Riess-Passernek. Klagenfurtban igazi népi demokratikus módon a pártkongresszus
küldötteinek több mint 96 százaléka a párt új elnöknőjének választotta
Riess-Passert, aki azonnal megígérte Haidernek: „Te mindig bízhatsz bennem” -
amit Haider azzal viszonzott, hogy utódjáért „a tűzbe tenné” a kezét.
A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt új vezetője, Susanne Riess-Passer egy
első nyilatkozatában a Waffen-SS második világháborús szerepéről nyilatkozott, és
megállapította: az SS bűnös szervezet volt, ám nem minden tagja okolható az elkövetett
tettekért. A spanyol El País című lapnak nyilatkozva Jörg Haider utódja
kijelentette: „Különbséget kell tenni az egyéni felelősséget illetően - el kell
ismernünk, hogy nem minden ember, aki része volt a rendszernek, vádolható ezért, sőt
voltak, akik később megtalálták az utat a demokráciához.”
A kongresszuson a szintén búcsúzó Peter Westenthaler helyett (aki most csak a
parlamentben frakcióvezető) két általános titkárt választott az Osztrák Szabadságpárt
(FPÖ): a 36 éves Theresi Zierlert, aki a politikában eddig nem nagyon tűnt föl, de
aki sokat és szívesen beszél, és ezt a tévében vitavezetőként gyakorolhatta,
valamint az 53 éves Peter Sichrovskyt, aki már eddig is az Európai Parlamentben képviselte
pártját. A zsidó származású Sichrovsky újságíróként és íróként eddig nem
volt túl sikeres, de amikor 1996-ban Jörg Haider bemutatta az EU-Parlamentben mint pártja
jelöltjét, meglepetést okozott, hiszen először vállalt közszereplést zsidó ember
egy olyan pártban, amely rendszeresen használt rasszista és antiszemita megfogalmazásokat.
Sichrovsky valószínűleg annak köszönheti karrierjét - mondják kissé ironikusan bécsi
újságírókörökben -, hogy Haider hisz a zsidó világ-öszszeesküvésben, és reméli,
hogy épp egy zsidó politikus fogja számára megszerezni azt, amit nem tud elérni: hogy
elismerjék demokratikus politikusként. Ha Sichrovsky eddigi próbálkozásai eredménytelenek
is maradtak, sikerült kaméleonként alkalmazkodnia a szélsőjobboldalhoz. Így a múlt
évben könyvet jelentetett meg, amelyben durva módon meghamisítja a történelmet.
Sichrovsky azt állítja például, hogy Kasztner Rezső magyar cionista vezető erkölcstelen
megállapodást kötött Adolf Eichmannal, hogy a magyar zsidókat becsapja. Sichrovsky,
aki mélyen gyűlöli a cionizmust és Izrael államát, arról ír könyvében, hogy ez a
Kasztner-ügy 1961-ben, az Eichmann-per idején lett nyilvánvaló, és ekkor az izraeli
újságok követelték Kasztner letartóztatását, amit az izraeli hatóságok nem tettek
meg. Persze nehéz lett volna Kasztnert 1961-ben letartóztatni, hiszen négy évvel korábban,
1957-ben Tel Avivban meggyilkolták.
Sichrovsky most azt ígéri, hogy be fogja bizonyítani: pártjának, az FPÖ-nek semmi köze
a neonácikhoz és a szélsőjobboldaliakhoz. Persze ez aligha lesz lehetséges, mert alig
múlik nap, hogy ne jelenne meg hír Ausztriában ezekről a kapcsolatokról. Például épp
az FPÖ kongresszusa napján számolt be a konzervatív Die Presse arról, hogy Michael
Schmid szabadságpárti közlekedési miniszter stábjában egy volt neonáci, Gerhard
Sailer felelős a vasút kérdéseiért. Sailer még most is egy szélsőjobboldali
lapocskában publikál. De nem csak ott. A német Junge Freiheit című kiadványban 1997
augusztusában publikált egy antiszemita könyvet magasztaló kritikát. Ez a könyv azt
próbálja bizonyítani, hogy az osztrák antifasiszták zöme zsidó. Az FPÖ-t szoros köldökzsinór
köti össze a szélsőjobboldallal, és ezt a szeplőt Peter Sichrovsky sem lesz képes
kikozmetikázni a párt arculatáról.