„Nem vagyok kufár, nem egyéni, nem pártérdekekből, hanem a nemzet érdekéből
indultunk ki” - jelentette ki többször is Torgyán József újságírók
gyűrűjében, azt a sajtótájékoztatót követően, amikor Orbán Viktor
miniszterelnökkel és Kövér László Fidesz-MPP elnökkel közösen jelentették be a
köztársasági elnök-jelölt személyét. Torgyán válasza jól mutatja, hogy mire volt
mindenki kíváncsi: mit kap az FKgP cserébe azért, hogy inkább a Fideszhez
közelálló személyt javasol arra a posztra, amelyet akár a kisgazda pártelnök is
betölthetne. A válasz szerint tehát nincs szó semmiféle paktumról, a lapunk által
megkérdezett politológusok szerint viszont biztosan ára volt a döntésnek.
Mindenesetre ők egyöntetűen állítják: az egész ügyön a Fidesz nyert a legtöbbet.
Elnökök döntöttek az elnökről. Hosszú távra terveznek Fotó: MTI
Amit a tájékoztató óta mindenki tud: a Független Kisgazdapárt - a Fidesz
egyetértésével - Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki
tisztségre. A két pártelnök és a kormányfő
- ugyancsak szerdán - több ciklusra szóló együttműködési megállapodást írt
alá. Ennek értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es
országgyűlési választásokon. A megállapodás kitér arra, hogy a miniszterelnököt
jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert
pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg.
A bejelentést Torgyán József kezdte. A jelölt nevét is ő mondta ki először. A két
fideszes politikus csak utána kommentálta a megállapodást, ezzel is udvariasan
jelezve: most Torgyáné az elsőbbség. A pártelnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy
példás gyorsasággal sikerült megállapodni Mádl jelölésében. Mint mondta, a
tárgyaláson egyetértettek abban, hogy az államfői posztot csak olyan ember töltheti
be, akinek nemzeti elkötelezettségét nem lehet megkérdőjelezni, és aki
reprezentálni tudja az egész országot. Torgyán József hozzátette: a
jelöltállítás „nagyon bölcs és körültekintő döntés volt”, amelynek során
nem egyéni vagy pártszempontokból, hanem az ország érdekeiből indultak ki.
Orbán Viktor miniszterelnök szemmel láthatóan arra helyezte a hangsúlyt, hogy a
kormányzás stabilitását, nyugodtságát, kiszámíthatóságát, építkező jellegét
mutassa be e döntés kapcsán. Ez ugyanis minden esetben a miniszterelnök érdemének
tulajdonítható. Külön kiemelte, hogy a jelölt nemzetközi tekintély diplomáciai
tapasztalattal, aki „szelíd, elkötelezett ember”, akit mélyen tisztel. Nyilván a
jelenlegi feszült politikai légkörben, amikor a kormánypárti politikusok is politikai
hidegháborúról beszélnek, az ellenzéki pártok pedig mindezért a kormány
„letámadásos” stílusát okolják, kommunikációs üzenet a „nyugodt
döntésként” bemutatott elnökjelölt-választás.
Mádl Ferenc. Aki elfogadta a jelölést Fotó: MTI
A bejelentés után Torgyán az újságíróknak többek között elmondta: jól ismeri
Mádl Ferencet, kiváló embernek tartja, egyébként az egyetemen egy évfolyamba
jártak. A pártelnök kitérő válaszokat adott arra a kérdésre, hogy megállapodtak-e
Orbán Viktorral a nemzeti földalap, az ÁPV Rt. által felügyelt állami cégek,
illetve a „vízügy” tekintetében. (Egyes hírek szerint ugyanis gondolkodnak Katona
Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter leváltásán, a
minisztériumát pedig feldarabolják úgy, hogy a hírközlés „megy” a
Miniszterelnöki Hivatalhoz, Stumpf István vezetése alá, a vízügyi részleg a
földművelésügyi tárcához kerül, a közlekedés pedig marad Manninger Jenő
ex-MDF-es politikai államtitkár vezetése alatt, vagy a Magyar Fejlesztési Bankhoz
kerül.)
Torgyán az újságírók kérdéseire válaszul elmondta: „Nem vagyok kufár. A
legfontosabb feladat, hogy kiszáradjanak a gátak, s nem a minisztérium feldarabolása.
A kormányzati struktúráról nem beszéltünk” - hangsúlyozta az újra és újra
feltett kérdésekre a kisgazda vezető.
Lapzártánkig egyedül a MIÉP nem támogatja Mádl profeszszort. Csurka István az
antalli politika folytatódását látja Mádl Ferencben, ezért nem támogatja a
politikus államfőnek való jelölését. Mint az az MTI-nek nyilatkozta: „Mádl Ferenc
az Antall-kormány tagjaként az MDF népi-nemzeti vonalához tartozó Andrásfalvy
Bertalant váltotta a miniszteri székben, és puhány, liberális politikát
folytatott.”
A Magyar Demokrata Fórum megelégedéssel és örömmel fogadta Mádl Ferenc akadémikus
jelölését, különösen azért, mert Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt,
akit 1995-ben az MDF is köztársasági elnöknek jelölt.
Kovács László szocialista és Magyar Bálint szabaddemokrata pártelnök konzultációt
kezdeményezett Mádl Ferenccel, amire csütörtökön sor is került. Mindkét
pártelnök lehetségesnek tartja, hogy pártjaik képviselői támogassák a
köztársaságielnök-jelölt megválasztását.
Magyar szerint Mádl Ferenc nagy felkészültségű, idegen nyelveket beszélő
jogász-akadémikus, aki formailag megfelel az államfőre vonatkozó követelményeknek.
Ahogy Göncz Árpád az egész nemzet köztársasági elnöke tudott lenni annak
ellenére, hogy korábban az SZDSZ alapító tagja és ügyvivője volt, fontos, hogy az
új államfő is korábbi politikai kötődéseitől függetlenül lássa el
megbízatását.
Enyedi Zsolt politológus, a Közép-európai Egyetem (CEU) munkatársa szerint a
koalíciós sakkjátéknak egyértelműen a Fidesz, még pontosabban Orbán Viktor a
nyertese. Hiszen olyan embert sikerült jelöltnek „megválasztatnia”, aki nagyon
közel áll hozzá, akiben maximálisan megbízhat, akitől nem várható semmi olyan,
amivel az ő érdekeit, szándékait zavarná.
Tudniillik Orbán Viktor éves beszédeit Mádl Ferenc társasága szervezte, az is
közismert, hogy a professzor úrnak nagy szerepe volt Orbán Viktor személyes
karrierjében. Mádl Ferenc a keresztény-konzervatív értelmiséggel együtt
gyakorlatilag már 1996 óta rendszeresen kiáll a Fidesz-MPP és Orbán Viktor mellett.
Kitalálták a polgári Magyarországot, és létrejött ez a társaság, ahol a
miniszterelnök előadja minden évben az - amerikai mintára készített -
országértékelő beszédét. (Közismert tény, hogy Mádl Ferenc professzor 1998-ban a
Horn-Orbán vitán, látva a Fidesz-politikus jó szereplését, több ember előtt
kijelentette: „Olyan, mintha a fiamat látnám.”)
Enyedi Zsolt úgy véli: a kisgazdák mindezért nem sokat kaptak, ugyan a Fidesz
elkötelezte magát a kisgazdapárt mellett, de ezt amúgy is valószínűleg megkapták
volna. Megemlíthető az is - folytatta a politológus -, hogy az MDF
Torgyán-ellenességéből a Fidesz profitált a legtöbbet, mert Torgyán részben
őmiattuk vonulhatott vissza, és került arra sor, hogy a Fideszhez ennyire közel álló
személyt jelöljenek kormányfőnek. Ráadásul az MDF-től sincs távol a jelölt
személye.
Enyedi kifejtette: „Miközben más politikusok már rég követelték volna
Torgyántól, hogy lépjen vissza, a Fidesz viszont kivárt, és hagyta, hogy Torgyán
maga jöjjön rá korlátaira.” Orbán Viktor ügyes volt - egyes
kiszivárogtatásokból kiderült -, amikor elmondta vagy elmondhatta Torgyánnak, hogy
nem tud teljes Fidesz-támogatást nyújtani neki. Ezt nem nyilvánosság előtt tette,
hogy a kisgazda pártelnöknek nehogy sértő legyen - mondta Enyedi Zsolt.
Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológia Intézetének igazgatója is egyértelműen
a Fideszt tartja az elmúlt napok történései nyertesének. Mint kifejtette: ez egy
elegáns változata annak, amit világosan lehetett egy éve látni, s amit most a
kisgazdapárt „megélhet” Torgyán kudarcával kapcsolatban. Lényegében a
kisgazdapárt, amely 1998-ban egy frissen érkezett, viszonylag kiszámíthatatlan
segédcsapatként működött a Fidesz oldalán, az elmúlt két év alatt elvesztette -
a közvélemény-kutatások szerint - szavazóbázisának több mint a felét. Most
viszont már van rajtuk mentőkötél.
Közismert, hogy Torgyán a jobboldal számára nem volt elfogadható jelölt. Mádl
viszont a jobboldalnak igen közismert értelmiségi személye, aki most megfelelő a
feladathoz. A helyzetet az is árnyalja, hogy nagy feladatot jelentett a sikeres Göncz
Árpád utódját megtalálni, vagy legalább olyan személyt, akinek erre esélye lehet.
Két választási lehetőség volt, s a gyakorlottabbat, a simábban kezelhetőt
választották, akinél nem kellett az alkotmánybírósági szerkezetet sem
átalakítani. Ez volt a legegyszerűbb történet. Egy igen semleges, kissé unalmas, de
ugyanakkor nagyon tisztességes „bácsit” találtak, aki erre a célra biztosan
megfelel.
Török Gábor politológus úgy látja, hogy a rövid távú előnyök, illetve a hosszú
távú hátrányok kompromisszumáról van szó: a kisgazdapárt lemondott arról, hogy
saját államfőjelöltje legyen, cserébe megkapta a Fidesz hosszú távú barátságát,
ellensúlyként a Fidesz lemondott arról, hogy 2002-ben önállóan induljon a
választásokon. Cserébe az ország kapott egy elfogadható
köztársaságielnök-jelöltet. Amit Torgyán cserébe kapott, az csak egy ígéret arra
nézve, hogy majd összefűzik valamelyest a sorsukat. Hogy mi teljesül ebből, az még a
jövő kérdése. Egy viszont biztos: rövid távon a Fidesz sokkal jobban járt.