Az egységes Európának valós szerepet kell kapnia a nemzetközi politikai színpadon,
erős külpolitikát és önálló védelmi kapacitást kell képviselnie - fejtette ki
Lionel Jospin francia miniszterelnök a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen
tartott előadásán. Jospin magyarországi látogatásának nagy jelentőséget kölcsönöz
az a tény, hogy ez év második felében Franciaország tölti be az Európai Unió soros
elnöki tisztét. A franciák nagy elánnal fogtak hozzá az elnökség megszervezéséhez,
hiszen „jelenleg nagy kihívás előtt állunk, az egységes Európát kell megteremtenünk.
Az európai történelem egyik fordulópontján állunk” - hangsúlyozta Jospin, aki
nyilvánosság előtt nem tett említést Schüssel osztrák kancellár budapesti látogatásáról,
ám úgy tudni, hogy találkozói során szóba hozta a szankciókkal sújtott Ausztria
felé tett magyar gesztust.
Lionel Jospin francia miniszterelnök a budapesti Kossuth téren. Először az unióban kíván
rendet tenni Fotó: MTI
Orbán Viktor a parlamentben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón nem válaszolt
arra a kérdésre, amelyet a francia RTL rádióállomás tudósítója tett fel neki. A
francia újságíró aziránt érdeklődött, hogy ha Magyarország az EU tagja lenne,
fogadta-e volna Orbán Viktor az osztrák kancellárt.
A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország - Csehország, Lengyelország,
Magyarország és Szlovákia - kormányfője az Országházban folytatott tárgyalást a
francia miniszterelnökkel, mivel a francia elnökség hat hónapja meghatározó jelentőségű
az unió belső reformjai és a bővítési folyamat szempontjából.
Az elmúlt időszakban jócskán szólaltak meg kétkedő hangok az unió bővítése
kapcsán, elég csak Kövér Lászlónak, a legnagyobb kormányzó párt elnökének a
nyilatkozatára utalni, mely szerint „az unió úgy megbánta a bővítési ígéreteit,
mint az a kutya, amelyik kilenc fiat kölykedzett”. A bajok egyik forrása az, hogy
maguk a tagállamok sem jutottak még egyetértésre az alapvető témákban, így nincs közös
álláspontjuk a tagjelöltekkel folytatott tárgyalásokon, ugyanakkor az európai intézmények
sem működnek megfelelően, sok a panasz a túlburjánzó bürokráciára.
Küszöbön áll az európai tanácsi szavazatok újrasúlyozása és az Európai Bizottság
biztosai számának korlátozása is. Amint azt Jospin kifejtette, aligha képzelhető el
a jelenlegi félévenkénti soros váltás a tanács elnöksége esetében. A reformok hívei
szorgalmazzák, hogy a nagyobb országok kapjanak jelentősebb szerepet az unió irányításában,
ami Magyarországra nézve nem éppen kedvező. Jospin elmondta: tavaly került sor az unió
pénzügyi reformjára, melynek kidolgozásakor már gondoltak azokra az országokra is,
amelyek csatlakozásuk után eleinte csak kis mértékben tudnak majd hozzájárulni az
európai költségvetéshez, ugyanakkor jelentős támogatási igényekkel jelentkeznek.
Ahhoz, hogy a pénzforrások megnyíljanak, a tagállamoknak nem kis mértékben le kell
mondaniuk szuverenitásukról. A legbátrabbak szerint az EU-nak 2002 végéig be kell
fejeznie a belső reformokat, és ettől az időponttól készen állhat az új tagok
befogadására.
Jospin előadásán beszélt arról, hogy „az uniót nem foghatjuk fel pusztán
kereskedelmi rendeltetésű nemzetközi klubként, és a bővülés nem idézheti elő az
európai eszme felhígulását”. Miközben a francia törekvések nagy hangsúlyt
fektetnek az egységes Európa eszmei alapjaira, a gazdasági sikereket megkérdőjelezi a
közös európai valuta, az euró gyengélkedése.
A bővítés a csatlakozni szándékozó országokkal szemben is szigorú követelményeket
támaszt, amelyeken az unió nem hajlandó könnyíteni. Aggodalomra ad okot, hogy gazdasági
fejlettségi szintjük nem éri el az unió tagállamainak átlagát. A német
kereskedelmi és iparkamara minapi jelentése rámutat: Lengyelország belépése
2005-ben, Magyarországé legkorábban 2004-ben képzelhető el. A „visegrádi”
miniszterelnökök viszont nem osztják ezt a nézetet. Közülük Milos Zeman cseh
miniszterelnök nyilatkozott a legderűlátóbban. A budapesti tárgyalások után
elmondta: bízik abban, hogy országa 2003. január 1-jétől az Európai Unió teljes jogú
tagja lehet.
A magyar házigazdák számára kellemesen hangzott Jospin ígérete: az egyes csatlakozásra
váró országok egyéni elbírálásban részesülnek. Minden egyes tagjelölt a neki
megfelelő ütemben haladhat előre, és akkor léphet be, amikor hiánytalanul felkészült
- húzta alá a francia miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott megbeszélésein egyes források szerint a
francia miniszterelnök felvetette, hogy miért fogadta Orbán Budapesten Wolfgang Schüssel
orsztrák kancellárt, bár a sajtótájékoztatókon nem nyilvánult meg a számonkérő
hangnem. Mint ismeretes, az EU szankciókat léptetett életbe Ausztriával szemben,
melyek keretében az unió tagállamai nem hívják meg az osztrák kancellárt kétoldalú
találkozókra. Franciaország az egyik fő kezdeményezője volt az Ausztriát sújtó
intézkedéseknek. Milos Zeman kijelentette, hogy a tizennégyek Ausztria elleni szankciói
az európai értékeken alapulnak, melyekhez ragaszkodniuk kell azoknak az országoknak
is, amelyek teljes jogú tagok akarnak lenni az EU-ban - fogalmazott Zeman, és hangsúlyozta,
hogy Csehország ezért csatlakozott a szankciókhoz.
A párizsi Libération budapesti tudósításában arról ír, hogy Magyarország neheztel
a Nyugatra a csatlakozási dátum eltolása miatt. A reményeket Jacques Chirac francia köztársasági
elnöknek egy 1997-ben elejtett mondata táplálta a magyarokban. Akkor ugyanis magyarországi
látogatása során annak a kívánságának adott hangot, hogy a vendéglátó ország
2000-ben csatlakozzék az unióhoz. Nyugati megfigyelők szerint „a neheztelés arra
sarkallja a kormányt, hogy elhitesse a közvéleménnyel, hogy Magyarország készen áll,
de a tizenötök gátolják csatlakozását”. Ez arra készteti a miniszterelnököt,
hogy „dinamikus” külpolitikát gyakoroljon, nem titkolva eltérő véleményét az
EU-étól, például az osztrák kancellár meghívásával - írja a Libération.