Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Minden rossz balos

„Bolsevista veszély” fenyegeti hazánkat - legalábbis ez derül ki az utóbbi napok kormánypárti megnyilvánulásaiból. Torgyán József állítása szerint azért nem fogadta el a köztársasági elnöki jelölést, hogy pártelnökként helyt tudjon állni a magyarság védelmében, Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó pedig egy nemzetközi konferencián kijelentette: a bolsevikok mai utódai a szocialisták. Ellenzéki politikusok ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a „kommunistázás” mint választási kampányfogás 1994-ben csődöt mondott.

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pártja szombati országos nagygyűlésén kijelentette: azért nem fogadhatja el a köztársasági elnök-jelölést, mert „ma még sziklaszilárdan kell állnom a magyar politikai élet bolsevista restaurációtól átnedvesedett gátrendszerén. Ha vállvetve álljuk a Fidesszel azokat a rohamokat, amelyeket a báránybőrbe bújtatott farkasok intéznek ellenünk, akkor a 2002-es választásokon bebiztosíthatjuk a magyarság jövőjét”.
A következő jobbegyenest kedden kapták az ellenzéki pártok, amikor is Bánk Attila, kisgazda frakcióvezető emelkedett napirend előtti felszólalásra. Beszédében úgy fogalmazott: az ellenzék és a sajtó egy jól körülhatárolt része máig nem tudta túltenni magát az 1998-as választások eredményén, ezért került támadásaik kereszttüzébe az FKgP elnöke. „Érdekes módon nem azt támadják, aki idegen nagyhatalom szolgálatában őszült meg, akit az átvilágítóbírók lemondásra szólítottak fel, vagy aki itt ül a körünkben, és akinek legszűkebb környezetében egészen az utolsó napokig elvetemült szadista pribék dolgozott” - mondta Bánk. Csütörtökön újabb események irányították a figyelmet a „bolsevista veszélyre”: a Gellért Szállóban rendezett nemzetközi konferencia megnyitóján Schmidt Mária történész, Orbán Viktor tanácsadója kijelentette: a történelemtudományt ma is a posztkommunisták uralják, csak ma szocialistáknak nevezik magukat, és össztüzet zúdítanak mindenkire, aki velük ellentétes nézeteket képvisel. Schmidt szerint a jelenleg is tetten érhető kettős morál azt jelenti, hogy míg a „jobbos” bűnöket elítélik, a „balosakat” megbocsátják.
A konferenciával szinte azonos időben, a Duna túlpartján a Honfoglalás 2000 Egyesület aktivistái rendeztek tüntetést az MSZP székháza előtt. „Ez a ház sem kívülről, sem belülről nem változott az elmúlt tíz év alatt. Itt ma a hatalom, az arrogancia, a demokráciával való visszaélés dominál” - szónokolt a tüntetésen Szilvási György, az egyesület elnöke.
Az egyesület „nemzeti konzervatív egyesület, a társadalmi felemelkedésért és a békés országépítésért - tájékoztatta lapunkat hovatartozásukról az elnök. - Az ellen tüntetünk, hogy ne legyenek tüntetések” - folytatta Szilvási György, aki szerint tarthatatlan állapot, hogy miközben a kormány mindent megtesz „a másfél év óta árvíz, belvíz, szélvihar és hóvihar sújtotta ország” kárának enyhítése érdekében, az MSZP az utcára akarja kivinni a politikát, és demonstrációkkal fenyegetőzik. „A Honfoglalás 2000 Egyesület felszólítja az MSZP vezetőjét, Kovács Lászlót, az MOSZ elnökét, Nagy Tamást és a parasztság megosztásán munkálkodó Karsai József gazdát, hogy tanúsítsanak az ország sorsa iránt felelős magatartást” - olvasták föl nyilatkozatukat a százfős tömeg előtt. Majd így folytatták: „Világossá vált, hogy a vasutassztrájk, a bányásztüntetés, a félrevezetett egészségügyisek éhségsztrájkjának szervezése, valamint a búzaégetők kilátásba helyezett útlezárási akciójának terve mind az MSZP székházában fogant.”


A viselkedés számít, nem a címke

Kiss Péter, az MSZP ügyvezető elnöke úgy véli, bár a bolsevik jelző eddig a baloldalhoz volt köthető, most a jobboldal valósítja meg tartalmát: A politikai vetélytársaknak nem egy politikai vitában való meggyőzése vagy legyőzése, hanem a politikából történő kiiktatása a cél. Példaként említette a hetenkénti parlamenti működés háromhetenkéntivé változtatását, mellyel „mostanra lényegében kiüresítették a parlamenti napirendet”. Kiss szerint példátlan az az eset is, amikor a koalíciós többség szavazása eredményeként az ellenzék nem kapott lehetőséget a hozzászólásra - éppen a szabad szólásról, a médiaügyekről folytatott vitában. „Ez az ügy már önmagában is mutatja, hogy mi jelenti az igazi veszélyt a demokratikus intézmények számára” - tette hozzá Kiss Péter.
„Az a szóhasználat, amit Torgyán József a nagyválasztmányi beszédében a köztársaságielnök-jelölés el nem fogadása fő indokának mondott, utoljára 1944-ben az Egyedül vagyunk című nyilas lapban volt használatos - mondta lapunk kérdésére Lendvai Ildikó, szocialista képviselő. - A bolsevik azt jelenti, hogy többségi. Annak idején a lenini párt többsége alakította meg a bolsevik pártot. Fütyült is utána a mensevikek - a kisebbség - véleményére. A bolsevik hatalomgyakorlás valódi jelei - vagyis, hogy nem számít a másik fél, nem számít a kisebbség, élünk a többségünkkel gátlástalanul - mintha most nem a baloldalon mutatkoznának, hanem a másik oldalon.”
Lendvai Ildikó úgy véli, hogy az ellenségkép-keresés tipikusan a népszerűség fogyásával szembesülő politikai erők eszköze. A mai célja az, hogy kompromittált szót válasszanak, hogy egybemossanak mindent, ami baloldali, az egykori kommunista pártok legmilitánsabb részével. (Hajdú Sándor)