Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Adóelőnyök egyeseknek

A parlament e heti döntése értelmében áfakedvezményt kapnak azok az egyházak, amelyek megállapodást kötnek a kormánnyal. Ha a felsőoktatási törvény módosításának a T. Ház előtt fekvő változatát is elfogadják a képviselők, akkor a kárpótlásban érdekelt egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények többlettámogatásban részesülnek majd. Ezek szerint az állam egyházak között megkülönböztetést alkalmaz.

Teljesen váratlanul, az Országgyűlés házszabályával nem is összhangban került a plénum elé a vámtörvény módosításáról szóló javaslatok között az a passzus, melynek értelmében az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy méltányosságból engedélyezze az előzetesen felszámolt adó viszszatérítését „a kormánnyal megállapodást kötött egyházak” számára. A javaslatot Tállai András, a javaslat Fideszes előterjesztője - civilben a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese - az egyik napilapnak úgy magyarázta: az 1997-es vatikáni szerződés ad erre alapot.
Bauer Tamás szabaddemokrata képviselő a javaslat zárószavazása előtt megdöbbenésének adott hangot. Szerinte: egészen „eredeti ötlet”, hogy a vámtörvény tárgyalásánál behoznak egy azzal semmiféle összefüggésben nem levő áfatörvény-módosítást. Az pedig abszurdum, hogy ezzel a kormány egyházpolitikát is csinál. Ugyanis a vámtörvénybe bújtatott áfatörvény-módosítással olyan megkülönböztetést hoznak létre egyház és egyház között, amely ellentétes a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénnyel. Mint Bauer felszólalásából kiderült: mivel ez a törvénymódosítás kétharmados többséget igényelne - amit nem tudnak keresztülvinni a koalíciós pártok -, így az egyházak közötti diszkriminációt „feles” törvényekbe akarják becsomagolni. Bauer szerint ez alkotmányellenes.
A felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban is szóba kerültek alkotmányossági aggályok. Az Oktatási Minisztérium ugyanis a vatikáni megállapodás, valamint a kormány és a történelmi egyházak közötti egyezmények értelmében a nevezett egyházak által működtetett felsőoktatási intézményeket azonos mértékben támogatná, mint az állami felsőoktatási intézményeket. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a normatíván felüli támogatásokból csak a történelmi felekezetek részesülhetnek.
Pokol Béla, a kisgazdapárt szónoka egyetértett a beterjesztett változtatásokkal, s üdvözölte az állam által is elismert egyházi felsőoktatási intézmények költségvetési támogatását. Pokol szerint fontos a szűkítés, mert „ismerünk olyan egyházat, amely végül is gazdasági célzattal működik, de egyháznak maszkírozza magát, vagy gyanús politikai csoportok egyházként jegyeztetik be magukat”. Balczó Zoltán, a MIÉP képviselője is hasonlóan üdvözölte a történelmi felekezeteket támogató passzust.
Jánosi György, az MSZP oktatáspolitikusa, frakcióvezető-helyettese szerint meg kellene vizsgálni, hogy az egyházi oktatási intézményekre vonatkozó módosítások összhangban állnak-e a vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvénnyel. Ez az alkotmányos erejű jogszabály ugyanis kimondja: a szektoron belül, fenntartótól függetlenül, egységesen kell finanszírozni az egyházakat: amennyiben állami feladatot látnak el, állami támogatás illeti meg őket.
A jelenlegi módosítás viszont szűkebb kört érintene, hiszen több olyan felsőoktatási intézmény működik, amelyeket olyan egyházak tartanak fenn, amelyek nem esnek az egyházak kárpótlására vonatkozó törvény alá. Mindez alkotmányossági kérdéseket vet fel - tette hozzá.
Több fideszes képviselő is üdvözölte, hogy a törvénymódosítással végleg megszűnik az egyházak hátrányos megkülönböztetése, hiszen azonos lesz az állami és a történelmi egyházi felsőoktatási intézmények normatív támogatása.

Mészáros István László publicisztikája: