Hidegzuhany: melegvérű dinó

Ebből a hüllőből nem hagyok emlőst csinálni, professzor úr!

Nem mindennapi szenzációról számoltak be amerikai paleontológusok: egy dinoszaurusz maradványaiban azonosították az állat szívét. Feltehetően a Thescelosaurus neglectus fajhoz tartozó növényevő 66 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén élt - tehát röviddel a dinoszauruszok kipusztulása előtt. Hoszsza körülbelül 4 méter volt, és 300 kg-ot nyomott. Az állat megkövült maradványait még 1993-ban fedezték fel egy dél-dakotai homokkőfeltárásban, s a terület tulajdonosának felesége után a Willo nevet kapta. Egy állandó kiállításon Willo „egykedvűen” állta a látogatók bámészkodását anélkül, hogy felfedte volna szenzációs titkát. Csak az utóbbi hónapokban fedezték fel, milyen különlegességet rejt a csontváz. Az orvosi vizsgálatokból jól ismert komputer-tomográf (CT) segítségével vizsgálták meg azt a vöröses-barnás, grapefruit nagyságú alakzatot, amely az állat mellkasi üregében helyezkedik el, s amelyről már korábban is sokan gyanították, hogy az egykori szív maradványa lehet. A kutatók dr. Dale Russel és dr. Michael Stoskopf vezetésével a CT réteges röntgenfelvételeiből ösz-szeállították a mellüreg háromdimenziós képét. Az eredmény megdöbbentő volt: tisztán kirajzolódott a szív, sőt az aorta (főverőér) is. A kutatók a Science magazin április 21-ei számában számoltak be eredményeikről. Szerintük a szív négy elkülönült üregből áll, így sokkal inkább emlékeztet az emlősök és madarak, mint a ma élő legtöbb hüllő szívére. Valószínű, hogy az állatnak már teljesen elkülönült vérkörei voltak, hüllők közül ez csak a krokodilokra jellemző. Mivel ez hatékonyabb oxigén-felhasználást és energiaellátást tett lehetővé, a felfedezés újabb bizonyítéknak tekinthető arra nézve, hogy a dinoszauruszok állandó testhőmérsékletű (melegvérű) állatok voltak. A kutatók azt gyanítják, hogy Willo esetleg más szervek maradványait is magában rejti, ezért további tüzetes vizsgálatoknak vetik alá a nem mindennapi ősmaradványt. (Origo)