Vissza a tartalomjegyzékhez

Pál Imre
Művészek a rács mögül

A hónap elején megnyitottak egy nem mindennapi kiállítást Szegeden. A tárlat azért is rendkívüli, mert egyrészt a magyar börtönök világát mutatja be, másrészt az alkotók nagy része jelenleg is valamelyik büntetés-végrehajtási intézetnek a tagja. Az elítéltek alkotásai mellett a szegedi Csillag börtön sajtóreferensének, Gaál Bélának „A foglyok helyzete, a helyzet foglyai” című fotótárlata is megtekinthető. A felvételek alkotójának elmondása szerint mindegyik képnek külön „története” van, egy-egy exponálást hosszú beszélgetések előztek meg.

A szegedi Csillagban már évek óta működik több képzőművész tanfolyam, melyeknek az a sajátossága, hogy olyan emberek művelik, akiknek ez soha nem volt a szakmájuk, de az évek során odáig fejlődtek, hogy most valóban figyelemre méltó munkákat mutathattak be a nagyközönségnek. A legjelentősebb a festő és a keramikus részlegük, ez utóbbinak saját műhelye van a börtön falain belül.
Gaál Béla lapunknak elmondta: mikor a rendszerváltás idején újságíróként és fotóriporterként dolgozott, többször nyílt alkalma arra, hogy a kecskeméti börtön falain belül riportokat készítsen. Ekkor olyan anyaggyűjtésbe - fényképezésbe - fogott, hogy az azóta is egyre bővülő gyűjteményből már több mint hatvan kiállítást rendeztek. Sajtóreferens pedig úgy lett belőle, hogy ezt a világot egyre jobban megismerte, ugyanakkor az újságírás - legalábbis annál a megyei lapnál, ahol dolgozott - meglehetősen átalakult. Egyre inkább felértékelődtek a hírek, és leértékelődtek a riportok. Ekkor kapott állást a Csillag börtönben. Amint azt Gaál Béla elmondta, akkoriban a börtönöket nagyon nagy misztikum vette körül, éppen azért, mert ez egy zárt világ volt. De neki sikerült megismernie, mi van a „falakon belül”, és szerinte a börtönök világa teljesen más, mint amilyennek azt a kívülálló gondolná. Éppen ezért tartja fontos feladatának annak elősegítését, hogy minél valóságosabb kép jelenjen meg róluk a sajtóban.
„Minden elítélttel kapcsolatban az alapállás az, hogy ő is ember! Ember, aki bűnt követett el, de aki ezért megkapta a büntetését. Aki szabadságában és jogaiban korlátozott, de nem jogfosztott. Ez a kiállítás ékes bizonyítéka annak, hogy nekik is szükségük van lehetőségekre, és rendelkeznek is képességekkel ahhoz, hogy alkothassanak, emberi életet élhessenek. Rendkívül fontos visszailleszkedésük szempontjából erre ráébreszteni őket azért, hogy a felelősségérzetük kialakuljon. Hogy ne csak a kötelességeiket lássák állandóan, hanem azt is: a saját sorsuk alakulása rajtuk is múlik” - fejtette ki Gaál Béla. Munkája kapcsán a sajtóreferens még megjegyezte: ahhoz, hogy ezek az emberek igazán megnyíljanak, az szükséges, hogy az ember ne sajnálja az időt a velük való kapcsolatra. Azt ők őszinteséggel fogják meghálálni.