Vissza a tartalomjegyzékhez

Mondovics L. Gábor
Patkányinvázió Koszovóban

Montenegró a bombázások előtt sem támogatta Koszovó kiválását a jugoszláv államszövetségből, de azt sem szeretnék, hogy a területre nézve közel azonos, de népességszámában háromszor nagyobb tartomány önálló tagja legyen a most kéttagú délszláv államközösségnek. Ezt a véleményt erősítették meg a nyugatbarátnak tartott kisebbik tagköztársaság vezetői, amikor ötven éve először járt albán küldöttség hivatalos látogatáson Podgoricában. Közben Koszovóban egyre nagyobb problémát jelentenek a szeméthegyeket elözönlő patkányrajok.

A körülmények és a valódi helyismeret hiánya is magyarázhatja, hogy az amerikaiak minél hamarabb szeretnének kivonulni a térségből. Szerepüket valószínűleg európai szövetségeseik fogják átvenni, akiket jelenleg azzal vádolnak, hogy nem tudták megoldani a válságot. Franciaország láthatóan nagyobb szerepet szeretne kapni a Balkánon, és nem csak Bosznia-Hercegovinában. Talán éppen ezért szeretne Washington szerbeket visszatelepíteni Koszovóba.
Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint ez kivitelezhetetlen, mert nincs, aki megvédené őket az albán támadásokkal szemben. „Nagyon boldogok lennénk, ha láthatnánk a kitelepített szerbek visszatérését” - mondta Dennis McNamara, az ENSZ Menekültügyi Bizottságának balkáni megbízott vezetője. De ez jelenleg nagyon nehéz, így az amerikai ötlet igen hűvös fogadtatásra talált az ügyben érintett ENSZ-hivatalnokoknál. „Ha tudnánk biztosítani az elszállásolást, az alapvető szolgáltatásokat és a szabad helyváltoztatást, akkor lenne itt ennek az ideje. De egyszerűen a biztonsági feltételek nincsenek meg a helyszínen” - mondta McNamara egy interjúban. Az amerikaiakat ez nem érdekli, tovább készülnek a tervre. A The Washington Postnak egy magát meg nem nevező amerikai vezető nyilatkozta: „A körülmények soha nem lesznek tökéletesek, és Koszovóban soha nem lesz tökéletes a pillanat. Ez olyan dolog, amit el kell kezdeni, mindegy, akár nagyon fokozatosan is.” Legalább kétszázezer szerb élt a tartományban a tavalyi bombázások előtt, és miután a NATO vezette békefenntartók megérkeztek, több mint háromnegyedük elhagyta Koszovót.
Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek májusban leköszönő főparancsnoka szerint az eredményességet abból a szempontból kell vizsgálni, hogy mi történhetett volna, ha nem kerül sor a légicsapásokra. A búcsúkörútján Budapestet is felkereső főkatona véleménye szerint a térségre instabilitás várt volna, amelyet a légicsapásokkal sikerült megelőzni, és a KFOR-misszió teljesen ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
Ezenközben a KFOR harmadik parancsnokát kezdte fogyasztani. A Politika című jugoszláviai vezető napilap „Egy olyan misszió harmadik parancsnoka, amely egyetlen feladatot sem teljesített” szalagcímmel mutatta be a Klaus Reinhardt német tábornokot felváltó Juan Ortunót, az eurohadtest spanyol parancsnokát. A kinevezés is jelzi, Európa kapott nagyobb szerepet a válság rendezésében, de a káoszt is növeli, mert nem tudni, ki kinek van alárendelve.
A KFOR az elmúlt tíz hónapban egyet sem teljesített a Biztonsági Tanács békefenntartásról rendelkező 1244. számú határozatában megszabott feladatok közül. A tartományban elszabadult a terrorizmus és a bűnözés, nem szerelték le a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereget, nem biztosítják minden lakos személyi és vagyonbiztonságát, és legalább 200 ezer nem albán nemzetiségű polgárt űztek el.
Más problémáktól is szenvednek a koszovóiak. Ezek a tűrhetetlen köztisztasági állapotok eredményei. Rengeteg a patkány. Szó szerint elboríthatják Koszovót, ha nem indul meg ellenük egy komoly irtóhadjárat. Bernard Kouchner, az ENSZ különmegbízottja szerint, ha a lakosság nem szokik le arról, hogy mindenfajta szemetet egyszerűen az ablakokon keresztül az utcákra dobáljon, nem csak Pristinát és környékét fogják elárasztani a rágcsálók. „Még nincs járvány. De nem tudom elmondani, hogy mennyi patkány van a környéken” - mondta Kouch-ner. A mérhetetlen mennyiségű hulladék a NATO tízhónapos tartózkodása alatt szaporodott fel ennyire. Az ENSZ ismeri a problémát, de az eltakarításhoz szükséges anyagi forrással nem rendelkeznek. Nadire Maqedonci, a helyi központi kórház fertőzési osztályának vezetője elmondta: „Azelőtt soha nem voltak ilyen gondjaink. Ma mindenki ezzel foglalkozik.” Naponta ugyanis tíznél több ember jelentkezik olyan fertőzésekkel, melyeket csak patkányok terjesztenek. „New Yorkban is sok a szemét - mondta egy 14 éves albán kisgyerek, aki ott volt menekült -, de nem annyi, mint Pristinában.”