Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadi Sándor
Itt a WAP-korszak

A legfrissebb kommunikációs újdonságok egyike a mobiltelefonról való internetezés lehetősége, azaz a WAP (Wireless Application Protocol, magyarul: Vezeték Nélküli Csatlakozási Protokoll). Története mindössze két évre tekint vissza, a Planet, a Nokia, az Ericsson és a Motorola távközlési cégek 1998-ban egy olyan új szabványrendszer kidolgozását kezdték el, amely lehetővé teszi az internet elérését a mobiltelefon-készüléken keresztül. Megalapították a WAP Forum nevű független és nonprofit szervezetet, amely a WAP-szabványok kidolgozását koordinálta. Tavaly a Microsoft cég is csatlakozott a WAP-hez, amely mára olyan más nagy világcégek érdeklődését is felkeltette, mint az AT&T, az Alcatel, az IBM, akik komoly dollármilliókat fordítanak a technológia fejlesztésére.

Magyarországon elsőként a piacvezető mobilszolgáltató, a Westel vezette be a WAP-szolgáltatást, ezt követően a Pannon is beszállt a versenybe, és úgy hírlik a Vodafone sem sokáig várat már magára. Ma csak a Nokia (100 ezer Ft fölött) és a Motorola (68 ezer Ft-ért) kínál ilyen készülékeket, az átlagfogyasztónak egyelőre borsosnak tűnő áron. Egy külföldi felmérés szerint azonban 2003-ra a világon használt több mint egymilliárd mobiltelefon fele alkalmas lesz a világháló elérésére. Ez nagyban befolyásolja majd a vásárlói szokásokat, amelyre nyilván az „eladói oldal” is rátesz majd néhány lapáttal.
A közelmúlt másik szüleménye a WAP ikertestvére: az „M-kereskedelem” (M-commerce) kifejezés is, amely a szülők, a finn Nokia, az amerikai Motorola és a svéd Ericsson mobiltelefon-gyártók reményei szerint hamarosan túlszárnyalja a helyhez, azaz asztali számítógépekhez kötött - hazánkban még ma is gyerekcipőben járó - elektronikus kereskedelmet (E-commerce). A világ mobiltelefon-piacának több mint 50 százalékát uraló három gyártó szerint azért van szükség a szövetségükre és az általuk megalkotott mobilkommunikációs szabványra, hogy felgyorsult világunkban a rohanó vásárlók ezentúl biztonsággal vásárolhassanak és utalhassanak át pénzt közvetlenül mobiltelefonjaikról. A bankokkal és természetesen a kiskereskedelemmel szövetkező gyártók azt remélik, hogy a világ több mint egymilliárd viszonylag nagyobb vásárlóerővel rendelkező mobiltelefonálója a telefonján keresztül vásárol majd egyre több cikket. Ha belegondolunk a lassan elavultnak tűnő (de csupán néhány éves) E-kereskedelem eddig produkált csillagászati növekedésébe (lásd például az amazon.com és hasonló cégek felemelkedését), és ehhez hozzátesszük, hogy a WAP-telefonokkal már - akár itthon is - internetezni lehet, ez logikus üzleti elképzelésnek tűnik. A mobilon bonyolított pénzügyi tranzakciók piaca a három cég szerint 2002-re egyedül Európában évi 20 milliárd dolláros bevételeket fog produkálni.
Előrejelzések szerint a 2000 után eladott mobiltelefonok mindegyike alkalmas lesz már az M-kereskedelemre, azaz újabb és robbanásszerűen bővülő csatorna nyílik meg a vásárlók előtt a pénzköltésre. Az új szabvány hamarosan lehetővé teszi majd a hitelkártyák, azonosítókártyák, a törzsvásárlói-kártyák és szinte minden más kártya helyettesítését. Merészebb elképzelések szerint még a parkolóóráknál is fizethetünk majd mobiltelefonunkról. Matti Alahuhta, a Nokia elnöke úgy látja, hogy a mobiltelefon lesz az az eszköz, amely áthidalja az e-kereskedelem virtuális és fizikai valósága közötti távolságot. Rick Darnaby, a Motorola egyik alelnöke szerint pedig: „A mobil- készülékek hamarosan kulcsszerepet kapnak életünk minden területén.” Ezért szeretnék megadni vásárlóiknak azt a lehetőséget, hogy mindig elérhetőek és jól informáltak legyenek, valamint biztonsággal folytathassanak pénzügyi tranzakciókat bárhol és bármikor. Az érintett cégek többsége úgy látja, hogy hamar beköszönt majd az a korszak, amikor az emberek egyetlen mobilkommunikációs egység segítségével bonyolíthatják információforgalmuk egészét, beleértve a képi-, a szöveges- és hangállományokat. A technológia fejlődésével e kommunikációs eszköz mérete nagyon hamar parányi lehet.