Egri István
Darabolják a Microsoftot
A Microsoft-részvények árfolyama hétfőn újabb 16 százalékot esett, miután kiderült, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium mégis a Microsoft feldarabolását fogja javasolni. Az árfolyamesés ezúttal különösen súlyos: a részvények az 52 heti átlagban mért árfolyamcsúcshoz képest 45 százalékkal olcsóbbak a legmagasabb értéknél. Bill Gates cége néhány hete már érzékeny veszteséget szenvedett, ugyanis amikor Thomas Penfield Jackson bíró közreadta az ítéletet megalapozó indoklást, a tőzsde reakciója következtében szinte azonnal 11 milliárd dolláros veszteséget könyvelhettek el.
Bill Gates optimizmusa töretlen Fotó: MTIBill Gates a Microsoft részvényáresése miatt már nem nevezhető a világ leggazdagabb emberének. Helyét Larry Ellison, az Oracle vezetője vette át, mivel 800 millió dollárral többet érnek a cég részvényei. Steve Ballmer, a Microsoft első embere igyekezett megelőzni a pánikot: kör-e-mailt küldött szét, biztosítva a partnereket, hogy győzni fognak a perben, és nem fogják feldarabolni a céget. Az indok: a Microsoft 25 éve jelentős mértékben szolgálta a fogyasztók és az amerikai gazdaság érdekeit. A „ragadozónak” titulált óriáscég nem adja fel a küzdelmet, újabb reklámkampányt szervez, azt tűzve ki célul, hogy eloszlatja a barátságtalan, törtető vállalat képét.
A cégfeldarabolás lidérce messze nem távozott még el, mindenesetre a bevétele szempontjából egyáltalán nem panaszkodhat a menedzsment, a cég a tavalyi 17,2 milliárd dolláros forgalom mellett 7 milliárdos nettó nyereségre tett szert. Az ügy nem teljesen példa nélküli az USA-ban, ugyanis korábban két monopóliumot már feldaraboltak: a Standard Oilt 1911-ben, míg az AT&T 1980-ban esett szét részlegeire. A jelenlegi információk alapján a Microsoft elleni perben a felperes 19 amerikai szövetségi állam az irodai szoftverek gyártásának a többitől való leválasztását akarja javasolni. A kettéosztást javasló tervezet azonnal megtiltaná a Microsoftnak, hogy a végleges ítélet meghozataláig üzleti megállapodást kössön számítógépgyártókkal vagy internetszolgáltatókkal, továbbá köteleznék arra, hogy hozza nyilvánosságra, mennyiért adja el szoftvereit a vele kapcsolatban álló számítógépgyártóknak, hogy megakadályozzák a „bennfenteseknek” való olcsóbb árképzést. Ez hivatott megakadályozni azt, hogy a Microsoft drágábban adja el a szoftvereit azoknak a hardvergyártó cégeknek, akik konkurens szoftvergyártók termékeit is forgalmazzák az általuk gyártott komputerekkel.
A bírói indoklás jogi precedenst is teremtett, minek következtében a múlt héten egy egész perhalmaz szakadt a Microsoft nyakába: eddig közel 140 úgynevezett egyéni antitröszt-kereset indult ellene, s ezek mindegyike gyakorlatilag kártérítési ügy. A felperesek a Microsofttól legalább háromszoros kártérítést követelnek a redmonti cég monopolhelyzete miatt őket ért veszteségek miatt. Ha a keresetek megalapozottak, a folyó per másodlagos következményeként több millió dollárt kapnak a felperes kisvállalatok. Ezek után már csak hab a tortán az, hogy a Microsoft saját biztosítója is beperelte a céget, mert értelmezésük szerint a velük kötött biztosítási szerződés nem tartalmazza az ilyen ügyekben felmerülő és várhatóan sokmilliós perköltségeket. Szóvivőjük szerint a redmontiakkal kötött szerződés „általános biztosítás például olyan esetre, ha valaki a vállalatnál elcsúszik egy banánhéjon, és eltöri a lábát”. Az állításban megfogalmazott tényállás mind a banánhéj, mind a lábtörés esetében igaznak bizonyult, csak nem ott és nem akkor, amikor és ahol azt Bill Gates cége várta.
