Hetek-összeállítás
Válságjelek az Unióban
Bár az indulása óta 21 százalékkal csökkent az európai közös valuta értéke a dollárhoz képest, az Európai Bizottság továbbra is teljes mértékben bízik az euró sikerében. Az euró történelmi mélypontját értékelve (egy dollár 0,91 eurót ér) a The Wall Street Journal Europe közölte, hogy az Európai Központi Bank ugyan szakszerűen kezeli a közös pénzt és a kamatlábakat, de nagyon rosszul kommunikálja a lépéseit. A lap vezércikke szerint az árfolyamzuhanásnak az a fő oka, hogy az európai államok túladóztatnak és túlköltekeznek, és megtagadják az újgazdaságot (számítógépen, interneten alapuló gazdaságot, kereskedelmet). Az elmúlt évtizedekben tetemesen nőttek az államok kiadásai, emellett tovább duzzadt a köztisztviselői létszám. „Ha meg akarják menteni az eurót, össze kell szedniük magukat az európaiaknak, és zsugorítaniuk kell az egyes államok befolyását” - javasolja a cikk szerzője.
Trónfosztás előjelei mutatkoznak az Európai Unió felső vezetésében. Több német nyelvű lap hetek óta hecckampányt folytat Romano Prodi, az EU Bizottság elnöke (képünkön) ellen. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint bizonyos politikai erők Prodit haza szeretnék küldeni Olaszországba. A lap szerint az elnököt elsősorban vezetői gyengeség, és a bizottság tagjai részéről megnyilvánuló egyre nagyobb elégedetlenség miatt készülnek elmozdítani. Az újság már tudni is vélte, hogy Chris Patten és Neil Kinnock brit bizottsági tagok pályáztak Prodi pozíciójára, ám az érintettek is cáfolták és légből kapottnak minősítették az újság cikkét. Az Európai Parlament képviselői is abszurdnak találják a Prodi ellen folyó hecckampányt, ugyanis a bizottság elnöke nem mozdítható el csak az egész bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány alapján, mint az előző ciklusban már megtörtént. Mindenesetre mégiscsak van valami Prodi körül, különösen a konzervatív politikusok részéről nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A 15 állam és kormányfője sincs elragadtatva Proditól, legutóbb a lisszaboni csúcstalálkozón kritizálták a balkáni EU segélyakciót, aminek jobb koordinációjára szólították fel Prodit. Bírálat érte az elnököt amiatt is, hogy nem sikerült közeledést elérnie Líbia és az EU között. Sőt politikai baklövésnek tartják azt is, hogy nem sikerült elérnie, hogy meghatározzák a társult országok csatlakozási dátumát. Az újságcikkek és a szóbeszéd mindenesetre hozzájárult az euró újabb zuhanásához. (P. L.) Fotó: MTIA Dow Jones hírügynökség szerint kétélű fegyvernek bizonyulhat az euró legújabb keletű gyengeségi rohama a közép-európai országok számára. Az euró övezet gazdaságának növekedése (amelyet egyebek mellett éppen a gyenge euró által ösztönzött export táplál) lendületet adhat a Magyarországról, Lengyelországból és Csehországból származó importáruk iránti keresletnek is. Ahogy azonban a dollár erősödik az euróval - s ugyanígy a zlotyval, a forinttal és a koronával - szemben, ezek az országok az „importált infláció” veszélyével is szembesülhetnek, főképp a dollárban fizetendő energiahordozók hazai áremelkedése miatt. Az inflációs hatás a három csatlakozásra váró ország közül leginkább Lengyel-országot érintené, mivel külkereskedelmének mintegy 40 százaléka dollár elszámolású. Magyarország és Csehország kedvezőbb helyzetben van, importjuknak csupán a 20 százaléka fizetendő dollárban, az export többsége az euró-övezetben talál gazdára.
A Reuters szerdai elemzése szerint ugyanakkor a feltörekvő európai gazdaságok mind vonzóbbnak tűnnek az euróban kibocsátott papírokba befektetőknek, mivel számolhatnak az itt elérhető magas hozamokkal.
