Vissza a tartalomjegyzékhez


Londoni ugródeszka

„Boldog lennék, ha Tony Blair brit miniszterelnök példáját követve más nyugati államok vezetői is kezet nyújtanának Oroszországnak” - nyilatkozta Vlagyimir Putyin a hét elején tett londoni látogatása során. Putyinnak államfői minőségében ez volt az első nyugati útja. Az orosz lapok egyértelműen sikeresnek ítélték külföldi bemutatkozását: véleményük szerint az orosz politikus londoni vizitje nem egyszerű udvariassági látogatás volt, hanem az első lépés a Nyugat felé vezető hidak kiépítéséhez.


Vlagyimir Putyin Londonban. Új hangsúlyok    Fotó: Reuters

Orosz politikai körökben nem véletlenül emlegetik azt, hogy „London ugródeszka Washington irányába”, s az sem volt véletlen, hogy az elmúlt héten Putyin személyesen vett részt a START-2 ratifikálási vitájában az állami dumában. Emellett közismert, hogy Blair és Clinton amerikai elnök jó barátok, így Putyin keresve sem találhatott volna jobb közvetítőt a brit kormányfőnél. Többen úgy látják, letűnőben van a „Jelcin-diplomácia korszaka”, amikor Németország és Franciaország voltak Oroszország fő partnerei. Az új elnök inkább másfelé orientálódik, ahogy ezt az orosz-brit közeledés is jelzi.
Számos emberi jogi szervezet és politikus azonban keményen bírálta a látogatást, és elítélte Putyin meghívását. Az épület előtt mintegy ötvenen tüntettek a csecsenföldi háború befejezését követelő transzparensekkel. A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet pedig azt követelte, hogy induljon mélyreható vizsgálat egy csecsenföldi faluban elkövetett tömeggyilkosság feltárására. Azzal is vádolta az orosz fegyveres erők parancsnokságát, hogy cinkossá vált ezekben a visszaélésekben.
„Oroszország nem a muzulmánok, nem a csecsenek, hanem a nemzetközi terrorizmus ellen harcol” - mondta Putyin, majd hozzátette: „Oroszország egyedül van e szélsőségek elleni küzdelemben - pedig az ellenség közös -, és ez nagyon rossz.”
A Fehér Ház bejelentése szerint június 4-én és 5-én Moszkvában sor kerül Bill Clinton amerikai elnök és Vlagyimir Putyin első csúcstalálkozójára. Ennek keretében vitatják majd meg a START-3 szerződés előkészítését, az átfogó rakétavédelmi rendszerek tilalmáról szóló, 1972-es szerződés jövőjét, illetve a csecsenföldi konfliktust is. A két ország küldöttei már meg is kezdték Genfben a START-3 leszerelési szerződést előkészítő tárgyalások újabb fordulóját. Az elképzelések szerint a nagy hatótávolságú rakéták atomrobbanófejeinek számát a két atomhatalom egyenként körülbelül 2000-2500-ra csökkentené, a várakozások szerint Oroszország talán ennél nagyobb, 1500-ra való csökkentést is szorgalmaz majd.
Putyin első „nem nyugati” külföldi útja egyébként Minszkbe vezetett; tudvalevő, hogy Fehéroroszország Moszkva leghűségesebb szövetségese. Az orosz elnök biztosította Lukasenko fehérorosz államfőt afelől, hogy továbbra is támogatni fogja őt különböző nemzetközi fórumokon.
Szerinte az orosz-fehérorosz unió megszilárdítása érdekében elsősorban a két ország gazdaságát kell közelíteni; bizonyos, Kremlhez közel álló források pedig megerősítették, hogy hamarosan létrehozzák az orosz-fehérorosz haderőcsoportot. (Hetek)