Hechs László, Jeruzsálem
Viszonzatlan gesztus

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése alapján szabadlábra helyezték azt a tizenhárom libanonit, akiket több mint tíz éve tartott Izrael „adminisztratív őrizetben”. Bár a fogva tartottak ellen nem folytattak le bírói eljárást, így érvényes ítélet sem született ellenük, az őrizetbe vétel alapját az adta, hogy a libanoniak tagjai voltak a Hezbollah terrorszervezetnek, amely nem ismeri el Izraelt, és fegyveres harcot folytat ellene. A bíróság döntése szerint a foglyok nem jelentenek veszélyt az állam biztonságára, így őrizetük további meghoszszabbítása ellenkezik az emberi jogokkal és a demokratikus jogállam elvével.

A kiszabadult libanoni foglyok hazaérkezésük után. Hősök lettek     Fotó: Reuters

A legfelsőbb bírói fórum döntése váratlanul érte az izraeli kabinetet, hiszen korábban a fogva tartottak által beterjesztett panaszt ugyanez a fórum elutasította azzal, hogy a bírói testület politikai kérdésekben nem foglal állást. Ezúttal a bíróság megváltoztatta véleményét, és - három ellenszavazattal - a demokratikus jogelvek alapján megszüntette a további fogva tartást. Az indokolás szerint egy jogállamban nem tarthatók emberek huzamosabb időn át fogva bírói ítélet nélkül, ha azok az állam biztonságára nézve nem jelentenek közvetlen veszélyt.
Az ítéletben a bírák többsége nem vette figyelembe, hogy Izrael ma is háborúban áll a Hezbollahhal, és egy olyan térségben helyezkedik el, amelyben általában nem tartják tiszteletben az egyének demokratikus jogait, továbbá a túszszedés politikai és gazdasági előnyszerzés céljából ma is mindennapos gyakorlat. Iránban jelenleg is folyik 13 zsidó pere Izrael javára való kémkedés miatt, amelyben a vádlottakat halálbüntetéssel is sújthatják. Ron Arad izraeli vadászpilóta hollétéről 1985 óta semmit sem tudnak Izraelben, arról nem is beszélve, hogy a Szultán Jakub-i ütközetben 1982-ben eltűnt három izraeli katonát is bírói ítélet nélkül tartják fogva valahol Iránban.
A precedens értékű döntés előrevetíti a még fogságban lévő két libanoni síita - Musztafa Dirani, az Amal és Obeid sejk, a Hezbollah egyik vezetője - szabadon bocsátását is. A 13 Hezbollah-tagot szerdán engedték el. Az utolsó pillanatban Ehud Barak egy végső kísérletet tett, hogy gyors törvénymódosítással megakadályozza legalább öt libanoni terrorista elengedését. Avi Jehezkéel a Munkapárt és Dani Naveh a Likud részéről példátlan módon együttes indítványt terjesztett be, amely az ellenséges szervezet tagjainak fogva tartását a honvédelmi minisztérium hatáskörébe utalja.
A képviselők megpróbálták az eljárást felgyorsítani, hogy az még a zsidó húsvét ünnepe előtt egy nap alatt átmenjen a szükséges formaságokon. Ebben Ehud Barak és néhány minisztere, valamint a knesszet elnöke, Avraham Burg is megállapodott. Kedden Barak összehívatta a biztonsági kabinetet, hogy megkapja a hozzájárulásukat a gyors törvényhozáshoz. Itt következett be a váratlan fordulat: a biztonsági kabinet elutasította a kormányfő javaslatát a gyorsított eljárásra, hivatkozva a demokratikus jogrend védelmére. Ez súlyos vereség volt Barak számára, amelyet saját pártja és a Merec együttesen mértek rá. A biztonsági kabinet nyilatkozata, miszerint mindent elkövetnek Ron Arad hollétének kiderítésére, továbbá az 1982-ben eltűntek felkutatására és kiszabadítására, már csak a fiaskó elrejtését szolgáló szépségtapasz. Joszi Beilin igazságügy-miniszter szerint azonban a döntés a demokrácia nagy győzelme Izraelben.
Végül az arab terror áldozatainak szövetsége és Batja Arad, a fogságba esett navigátor édesanyja fordult panasszal a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy a 13 libanoni elengedését megakadályozza. A Bíróság elutasította a panaszt, és ezzel véglegessé vált a döntés a Hezbollah-tagok kiszabadulásáról.