Munkatársunktól
Szolid eredmények

A tízezres tömegeket megmozgató tüntetések ellenére viszonylag problémamentesen, és az utca követeléseinek szempontjából semmitmondó nyilatkozatokkal zárult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank együttes tavaszi ülésszaka a hét elején az amerikai fővárosban.

Tüntetők megfigyelés alatt Washingtonban. Globálszkeptikusok    Fotó: Reuters

Szigorú biztonsági intézkedések mellett és 1300 tüntető előállítása után a fejlett ipari országokat tömörítő G-10, majd az IMF Nemzetközi Pénzügyi Bizottsága - a szervezet irányító testülete - is ülésezett a hét végére meghirdetett utcai tiltakozó akciók leghevesebbjeivel párhuzamosan. A megbeszélések célja az volt, hogy elkerülhetővé váljon az 1997-99-es gazdasági válság megismétlődése és a fejletlen országok totális gazdasági leszakadása. Bár Stanley Fischer, a Valutaalap ügyvezető igazgatója azt állította, hogy sikerült jelentős eredményeket elérni egy „új, válságbiztosabb nemzetközi pénzügyi struktúra” kialakításában, a részletekre és az IMF igazi reformjára utaló megállapodásokra nem tért ki.
Az utcai tiltakozók egyik fő követelése az volt, hogy a 182 tagú IMF valóságosan segítse az adósságcsapdába került országokat a kilábalásban, amire csak azt a választ kapták, hogy a reformokra hajlandó országoknak ezentúl is igyekeznek a lehető legtöbb segítséget nyújtani. Gordon Brown brit pénzügyminiszter, aki a nyugati világban az adósságenyhítés egyik fő szószólója, ehhez hozzátette, hogy azoknak, akik csökkenteni akarják a nyomort, és ki akarják terjeszteni a gazdasági felvirágzást, nem szabad hátat fordítaniuk a globalizálódó gazdaságnak, és nem szabad felhagyniuk a nemzetközi együttműködéssel. Általános az a Laurence Summers amerikai pénzügyminiszter által is megfogalmazott álláspont, hogy a világ szegényein segíteni kell, de az, hogy ennek a számláját a gazdag országok közül melyik milyen arányban állja, még egyeztetés tárgya. A szintén Washingtonban tartott tanácskozásukról a hétvégén kiadott közleményükben a legfejlettebb ipari országoknak, a G7 csoportnak (USA, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország) a pénzügyminiszterei is elismerték az adósságenyhítési folyamat lassúságát, és üdvözölték, hogy az IMF és a Világbank munkabizottságot hoz létre, amely tanulmányozni fogja a gyorsítás lehetőségeit. 2000-nek a tavaly kitűzött célok értelmében a fordulat évének kellene lennie, legalább a Föld 40 legszegényebb országának adósságenyhítésében.