Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Túl későn, túl kevés

1999. május 7-én végzetes hibát követett el az amerikai hadvezetés, amikor rakétát lőtt ki a belgrádi kínai nagykövetség épületére. A találat következtében három személy életét vesztette, húszan megsebesültek. A két ország között percek alatt feszültté vált a légkör. Jóllehet az Egyesült Államok hivatalos körei bocsánatot kértek a történtekért, a jelek szerint ezt Peking nem fogadta el.

A vizsgálat során kiderült, hogy a felelősség elsősorban a Központi Hírszerző Hivatalt, a CIA-t terheli: a rakétatámadás valódi célpontja a Jugoszláv Szövetségi Ellátmányi és Beszerzési Igazgatóság épülete volt. A CIA tisztje azonban egy 1997-ben kibocsátott térképet használt, amely a kínai nagykövetséget még a régi helyén tüntette fel, holott az négy évvel korábban elköltözött jelenlegi címére. Ráadásul a tiszt abban a tévhitben volt, hogy a belgrádi utcák számozása ugyanolyan egységes, mint Manhattanben. Ennek megfelelően a kínai nagykövetséget jelölte ki célpontként, ami a valóditól, tehát az igazgatóságtól hozzávetőleg 350 méter távolságra helyezkedett el.
Egy kínai tábornok idén január végén Washingtonban járva követelte, hogy az illetékes hatóságok adják ki a fiaskóért felelős személyek nevét, és büntessék meg őket. Április 8-án Thomas R. Pickering külügyi államtitkár találkozott Li Zsao- hszing kínai nagykövettel, és közölte vele, hogy a támadásért felelős CIA-tisztet elbocsátották, hat másik, köztük egy igazgatói és négy osztályvezetői beosztásban lévő alkalmazott pedig írásbeli megrovást kapott.
George J. Tenet CIA-igazgató egyébként dicséretben részesítette egyik beosztottját, egy középbeosztású tisztet, aki egy héttel a támadást megelőzően aggodalmának adott hangot a célpontok kijelölésével kapcsolatban. A tiszt fel is hívta a térképészeti hivatalt és a NATO Nápolyban lévő illetékeseit, akik felelősek voltak a bombatámadások szervezéséért. Aggodalmait azonban senki sem terjesztette fel a vezetők elé, akik esetleg leállíthatták volna a támadást.
Két nappal az amerikai bejelentés után, április 10-én Kína elutasította az Egyesült Államok hivatalos magyarázatát belgrádi nagykövetségének bombázását illetően. A pekingi külügyminisztérium szóvivője bírálta és elégtelennek minősítette a CIA lépését, amely abban merült ki, hogy elbocsátotta a téves célpont kijelölésével gyanúsított tisztet. Ismét megerősítette továbbá Kína azon követelését, hogy a Clinton-kormány „büntesse meg a felelős személyeket”.
Amerikai hivatalos körök azonban befejezettnek nyilvánították a nyomozást. A CIA szóvivője továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a bombázás „tragikus baleset” volt, amelynek elkövetéséért az elbocsátott tisztet terheli a felelősség. James P. Rubin külügyminisztériumi szóvivő leszögezte: a vizsgálat „mélyreható és teljes” volt. A kormány részletes magyarázatot adott Kínának a körülményekről, amelyek a bombázáshoz vezettek, és a megtett lépéseket megfelelőnek tartja.
A bombatámadás tavaly súlyos ellentéteket váltott ki a két ország között. A dolog odáig fajult, hogy Pekingben a tömeg támadást intézett az amerikai nagykövetség ellen, majd a két ország felfüggesztette a katonai és egyéb kapcsolatokat. Közvetlenül a támadás után sok kínai vezető és sajtójelentés szándékosnak minősítette a rakétatalálatot, de a kínai külügyi szóvivő ezúttal nem ismételte meg ezeket a vádakat. A kínai vezetők hónapokon át állandóan felhozták a dolgot a kétoldalú tárgyalásokon annak ellenére, hogy létrejött bizonyos haladás a két ország között például az olyan tárgykörökben, mint Kína belépése a Világkereskedelmi Szervezetbe. Az utóbbi időben azonban Kína nem emlegette a szándékosság vádját. Decemberben az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy 28 millió dollár kártérítést fizet a nagykövetség épületében okozott rombolásért. Még ezt megelőzően jóváhagyta 4,5 millió dollár kifizetését az áldozatok családjainak. Viszonzásul Kína felajánlott 2,8 millió dollárt az amerikai nagykövetségen keletkezett, tüntetők okozta károkért.
Kína e hónap tizedikei éles hangú bírálata továbbra is tükrözte azt a haragot, amely még mindig érezhető a követség ellen intézett támadás miatt. A Pentagon és más amerikai kormánykörök azt a nézetüket hangoztatták, hogy a kínai állásfoglalás részben belföldi fogyasztásra szolgál, bár az 1999. május 7-i bombázás kétségtelenül mély sebet ütött a kínaiak büszkeségén. Amint külügyi szóvivőjük mondotta: „A támadás csorbát ejtett a kínai nép emberi méltóságán.”