Pátkai Mihály
Az álmodozás kora

Eljutunk a csillagokig? Fogunk utazni az időben? Feltaláljuk az örökmozgót? Találkozunk földönkívüliekkel? Elpusztítja egyszer Földünket egy aszteroida? Rájövünk arra, hogyan működik az emberi agy? Klónozunk dinoszauruszokat? Uralni fogjuk az időjárást? Utazunk majd fénysebességgel? Kiirtjuk valaha a svábbogarakat? Marad még felfedeznivaló? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Newsweek amerikai magazin április 10-i számának húsz cikkből álló, jövőről szóló összeállítása.

2003-ban újra próbálkozik a NASA a Marson. Bolygóközi kolonizáció     Fotó: ) Pedig az aszteroidák utáni vadászat javában zajlik. A szakemberek a Föld-közeli, egy kilométernél nagyobb aszteroidáknak a felét már bemérték (ezek bolygónkkal való ütközéskor globális katasztrófát okoznának). Szerencsére az ilyen, egy kilométernél nagyobb aszteroidák átlagosan csak minden 500 ezer évben keresztezik a Föld pályáját.

Az időutazás receptje

Einstein bebizonyította 1905-ben közzétett relativitáselméletében, hogy a fénysebesség megközelítésével előre lehet utazni az időben. Ha tehát majdnem fénysebességgel (a fénysebesség 99,995 százalékával) elutazunk egy 500 fényévre lévő csillaghoz, majd visszajövünk a Földre, akkor mi csak 10 évet öregedünk, miközben a Föld ezret… És mi a helyzet a múltba való utazással?
Einstein 1915-ben megfogalmazta, hogy a tér és az idő egyaránt „hajlított” valóságok. A rendkívül nagy tömegű tárgyak közelében ez a hajlás rendkívül nagy. Ha egy tárgy elég sűrű, a hajlás szinte végtelen, és így alagutat is nyithat, amely az idő és a tér távoli régióit közeli szomszédokká teheti. Ezt az alagutat a fizikusok „féregjáratnak” hívják.
1988-ban Kip Thorne fizikus több kollegájával együtt felvetette, hogy egy ilyen féregjárat segítségével megvalósítható az időutazás a múltba. A recept a következő: a járat egyik végét az űrben majdnem fénysebességgel mozgasd, miközben a másik végét stabilan rözítsd le a Földön. Ezután ugorj be a járat mozgó végén. Éppúgy, mint az utazó űrhajós, ez a vége a járatnak lassabban öregszik, ezért egy korábbi időhöz kapcsolja a járat rögzített végét. Amikor a következő pillanatban kijössz a járat lerögzített végén, a saját múltadban találhatod magad. De nagyon vigyázz, hogy mit csinálsz a múltban! Ha megmented azt az embert, akit nagyapád lelőtt a háborúban, amikor az rátámadt, akkor ez az ember lelövi nagyapádat, aki így nem tudja feleségül venni nagymamádat, akiktől így nem születhetik meg apád, és így te sem élsz, aki az időbe visszamentél…
Thorne és kollegái egy közel egymilliárd kilométer átmérőjű féregjárat elkészítésével tartják elképzelhetőnek az emberek időutaztatását - ennek a szerkezetnek az elkészítéséhez azonban a Nap tömegénél 200 milliószor súlyosabb tárgyra lenne szükség, ezért egyelőre le kell mondanunk arról, hogy szemtanúi legyünk saját múltunknak.

Klónozzunk dinoszauruszt!

A dinoszauruszok valójában nem haltak ki: génjeik a dinoszauruszokkal közeli rokonságban lévő madarakban tovább élnek - veti fel az amerikai hetilap.
Ugorjunk néhány évtizedet előre az időben! Tegyük fel, hogy egy csoport számítógépőrült az egyik Szilikon-völgyben úgy dönt, hogy klónoznak egy dínót. Madárgéneket öszszevetve meghatározzák az „általános madár” géntérképét. Ezután pszeudo-géneket (ősrégi, nem használt gének másolatait) oltanak bele a géntérképbe, génmanipulációval a tollakért felelős gének helyére a hüllőbőr-géneket rakják, a csőr helyére fogakat, lekicsinyítik a szárnyakat, a testméretet megsokszorozzák. Rövidesen megvan a receptjük egy hatalmas hüllőszerű állatra, amelyik úgy néz ki, mintha a vadkacsát kereszteztük volna a tigrissel…
Hőseink ilyen módon számítógépek segítségével meghatározták egy dinoszaurusz DNS-receptjét. Sok tudós szerint a század végére várhatóan sikerülhet nekik a receptből egy valódi állat létrehozása is klónozás útján. Az első próbálkozások eredménye természetesen egy-egy újabb Frankenstein lesz. De előbb-utóbb tökéletesedni fog az eljárás, és újra megjelennek közöttünk az olyan szörnyek, mint a Jurassic Parkból ismert többemeletes hústorony, a tyrannosaurus rex.