Két és fél hónap telt el azóta, hogy az új lakástámogatási rendszer életbe lépett,
de már most látszik, hogy a törvény csak egy szűk rétegnek hozott megoldást, az
igazán rászorultaknak nem jelent segítséget. A pénzügyi követelményeknek csak
kevesen tudnak megfelelni, a feltételek az élettől kissé elrugaszkodottaknak tűnnek.
A Gazdasági Minisztérium is felismerte a hiányosságokat, és már hozzálátott a
koncepció további elemeinek kidolgozásához, melynek következő lépéseként a bérlakásprogram
elindítását vette tervbe. Eközben megérkezett az amerikai segítség…
A február 1-jén életbe lépett új lakástámogatási rendszer az eddigi
tapasztalatok alapján nem sok ember számára hozott igazi megoldást (10 érdeklődőből
csupán 2-3 volt alkalmas a hitel felvételére). Főként a 8 százalékos kamattámogatású
hitel felvétele jelent nagy akadályt. A feltételek azért tűnnek az élettől
elrugaszkodottnak, mert kevés olyan 35 évnél nem idősebb házaspár van, aki olyan mértékű
jövedelemmel rendelkezik, hogy a hitel törlesztő részleteit - mely nem haladhatja
meg kettőjük nettó jövedelmének egyharmadát - fizetni tudja, és ezen felül
rendelkezik a szükséges önerővel. Ha a jelenlegi budapesti új építésű ingatlanok
árait vesszük alapul, akkor például egy másfél szobás lakás (40 négyzetméteres)
a legolcsóbb helyen is 7 millió forintba kerül. Ha a házaspár rendelkezik is az előírt
30 százalékos (a példánk esetében) 2,1 millió forint önerővel, akkor a szükséges
4,9 millió forint hitelhez 20 éves futamidőt véve alapul körülbelül 200 ezer forint
nettó havi jövedelemmel kell rendelkezniük, hogy a hitel törlesztő részleteit
fizetni tudják.
Ily módon a törvény a magasabb jövedelemmel rendelkező rétegeknek kedvez, az
alacsonyabb jövedelmű közép- és alsó rétegekhez képest. Ezt látszik alátámasztani
az a tapasztalat is, hogy a negatív elbírálásban részesülő hitelkérelmezőket általában
a nem megfelelő nagyságú jövedelem vagy az önerő hiánya miatt utasították el.
A hiányosságokkal a kormány is tisztában van. A gazdasági tárca új bérlakás-támogatási
rendszer kialakítását tervezi, amelyben a helyi önkormányzatok pályázat útján
elnyert állami pénzből építhetnének bérlakásokat - mondta lapunknak Hegedűs Éva,
a Gazdasági Minisztérium (GM) gazdaságpolitikai főcsoportfőnöke. A bérlakás-program
a társadalom azon rétege számára jelentene megoldást, akik támogatott hitellel sem
tudnak lakáshoz jutni. A részletek Hegedűs Éva szerint két hét múlva válnak nyilvánossá.
A napokban zajló Construma-Decorstone szakkiállításon részt vett az Amerikai Lakásépítők
Országos Szövetsége (NAHB) is, azzal a nem titkolt céllal, hogy megossza a bérlakásépítésben
és a jelzáloghitelezésben szerzett amerikai tapasztalatokat. Az Egyesült Államoknak
ugyanis 50 évvel ezelőtt ugyanezeket a problémákat kellett megoldania. A program eredményes
volt, bevált a bérlakások építése, és a jelzáloghitelezés. Amíg az akkori 150
milliós népességű Amerikára 40 millió lakás jutott, most a 270 millió lakos 170
millió lakásban él. Ezzel párhuzamosan a házak mérete is növekedett: az akkori
egyszintes, 100 négyzetméteres átlagos alapterületű családi házak mára kétszintesek
és 160 négyzetméteresek lettek.