Most már biztosra vehető, hogy 2000. július elsejétől 12 százalékkal emelik a földgáz
árát az évenként esedékes korrekció szerint. Az azonban továbbra is bizonytalan,
hogy mikorra teljesül a Mol Rt.-nek a gázár szabályozására vonatkozó kívánsága.
A kormány már tavaly decemberben döntött arról, hogy a fűtési idényt követően végrehajtja
a szükséges módosítást. Hivatalba lépése óta azonban - miként elődje is -
halogatja az importalapú gázárszabályozást. A sajtóban gyakran írnak erről a
fogalomról, de lényegét viszonylag kevesen ismerik. A világpiacon a földgáz ára
hagyományosan a kőolajét követi.
Idén év elején, egészen addig, amíg az OPEC értekezlete úgy nem határozott,
hogy növeli a kőolaj-kitermelést, csillagászati magasságokba emelkedett az olajár.
Most némi mérséklődés tapasztalható, mindez azonban nem csökkenti a Mol Rt. veszteségét.
A magyar nemzeti olajtársaság ugyanis nem abban érdekelt, hogy a világpiacon minél
magasabb legyen az olajár, hiszen ez a hazai fogyasztás mérséklődésének irányába
hat. A fajlagos profit így ahelyett, hogy növekedne, csökken.
A kőolaj és a földgáz árát a világpiaci ár mellett az is befolyásolja, hogy miként
alakul a forint és a dollár árfolyama. (Az elmúlt hónapban - ugyancsak régen
tapasztalt módon - a forint 4,5 százalékkal leértékelődött a „zöldhasúval”
szemben.) A Mol Rt. ilyen mértékű forintleértékelésre nem számított! Amikor a gáztörvény
értelmében kialakították a most is funkcionáló árképletet, akkor ezt olyan elvek
alapján tették meg, hogy egy év átlagát vették figyelembe a következő esztendei
korrekció kapcsán. Egyes számítások szerint, ha most valósítanák meg a régóta húzódó
gázár-korrekciót, akkor - a már elhatározott 12 százalékon felül - legalább
20 százalékos áremelést kellene végrehajtani. Mindezt a kormány nem meri keresztülvinni,
mivel attól fél, hogy egy ilyen lépés egymaga 1,5 százalékkal növelné az éves
infláció amúgy is ingatag lábakon álló 8,5-9 százalékos várt mértékét. Sokan
azzal érvelnek, hogy nyugodtan lehet még várni a gázárrendezéssel, mert senki nem
tudja azt, hogy a kőolaj ára nem csökken-e a jövőben. Ez valóban igaz!
Az Országgyűlés a nyári időszak vége felé tárgyalja a gázár szabályozására
tett javaslatot. Ez a belföldi kitermelésű gáznál is az importárakat tekintené irányadónak.
Jelenleg a hazai mezőkről származó földgáz a felhasználás harmadát teszi ki. A
Mol jelenleg tehát „szociális” funkciót lát el, mivel annak ellenére, hogy piaci
szereplő, ellátási kötelezettség terheli szabott árakon, miközben a világpiacon
dollárban annyit kell fizetnie, mint amennyi a tényleges ár. Bár még a tavalyi végleges
adatok nem állnak rendelkezésre, a korrekció elmaradása a Mol Rt.-nek közel 10 milliárd
forintos veszteséget okozott. Az árképlet kialakításának vonatkozásában a kormány
elvileg nem zárkózik el a Mol kérésétől, de halogatja azt. Vannak olyan elképzelések,
hogy az áttérés „tompított” módon menjen végbe, vagyis a világpiaci árnövekedést
éppúgy nem hárítanák át teljes mértékben, mint ahogy a csökkenést is csak kisebb
mértékben. Ehhez egy tartalékalap felállítására lenne szükség, de ennek mértéke
és kezelőjének személye még teljesen kidolgozatlan. A Mol közelgő rendes évi közgyűlésén
a részvényesek minden bizonnyal méltatlankodni fognak azon, hogy a társaság vezetői
képesek arra, hogy nemzetközi akvizíciót hajtsanak végre, stratégiai okokból
folyamatosan felszámolják külföldi konceszsziós kitermeléseiket, de a kormánnyal vívott
csatározásokban ugyancsak tehetetlenek.