Hajdú Sándor
A kormánypártok bővítenék az átvilágítandók körét

A kormánypártok álláspontja szerint az átvilágítandók körét ki kellene terjeszteni a média vezető tisztségviselőire, a politikát közvetve vagy közvetlenül befolyásolni képes újságírókra, hivatásos bírákra, ügyészekre, illetve a pártok vezető tisztségviselőire is. Az ellenőrizendők köre 7-8 ezer emberből állna, a módosítás összesen 114 millió forinttal terhelné az adófizetők pénzét. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a bővítés csak újabb foglalkozási csoportok gyanúba keverését szolgálná.

Csúcs László, a kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese, a javaslat egyik előterjesztője lapunknak nyilatkozva kiemelte: „1994 óta érvényben van a törvény, azonban nem igazán működött eddig. Jelenleg mindössze három átvilágító bíró működik aktívan.” A kisgazda képviselő szerint az előterjesztés a demokratikus államélet megtisztítását szolgálja, és korrigálja a „morálisan félresikerült rendszerváltozást”. Csúcs László szerint végre bővülő körben lehetne tisztázni, hogy kik végeztek állambiztonsági tevékenységet az előző rendszerben. Végső határidőnek 2004. június 30-át jelölte meg a törvény végrehajtásának időpontjaként.
Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója, a javaslat másik előterjesztője is úgy véli: nagy szükség van arra, hogy a rendszerváltás után tíz évvel kiderüljön, kik is valójában a közélet jelenlegi szereplői. A Hetek kérdésére elmondta: nincs igazuk azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik okafogyottnak nevezik a törvényjavaslatot, hiszen az 1994. évi törvény nem valósult meg. A frakcióigazgató hozzátette: „A Horn-érában 1996-ban leszűkítették azoknak a körét, akik a törvény hatálya alá estek, így csak azokat vizsgálták, akik a parlament, a választók vagy a köztársasági elnök előtti eskütételre voltak kötelezve.” Mátrai Márta szerint a magyar társadalom elég érett arra, hogy felnőttként tudja kezelni az esetlegesen nyilvánosságra kerülő adatokat. Úgy gondolja, hogy minden jóérzésű ember felé tolmácsolni kell, kik voltak azok, akik az elmúlt rendszerben megtévesztették őket.
Hack Péter, az SZDSZ vezérszónoka kijelentette, hogy támogatni tudja az előterjesztést, ugyanakkor megjegyezte, hogy a demokrácia kudarcát mutatja, hogy a rendszerváltás után tíz évvel még mindig téma a rendszerváltó törvény. A képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a mostani javaslat is csupán a III/III-as ügyosztályhoz tartozó besúgókat veszi célba. „Aki egykor katonatársait vagy külföldi ösztöndíjas társait figyelte meg, az lehet miniszter, miniszterelnök” - mondta az SZDSZ-es politikus. Hack Péter azt javasolja, hogy valamennyi állampárti titkosszolgálati irat kerüljön át a Történeti Hivatalhoz, mert semmi indokát nem látja annak, hogy a III-as főcsoportfőnökség többi részlegének iratait még ma is a titkosszolgálatok őrzik. Az SZDSZ-es politikus aggályosnak tartja, hogy a jelenlegi kormánytöbbség 1999-ben tíz évvel meghosszabbította a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatát, ezzel megakadályozva, hogy az érintettek tudomást szerezhessenek a titkosszolgálatok velük szemben végzett tevékenységéről. Hack Péter lapunknak elmondta, pártja elsődlegesen az információs szabadság oldaláról közelíti meg a kérdést. Az SZDSZ szerint mindenkinek joga van megismerni azt, hogy az állampárti titkosszolgálatok mikor, milyen módszerekkel és hogyan avatkoztak be életükbe.
A MIÉP részéről Fenyvesi Zoltán szólt hozzá a parlamenti vitához. A képviselő lapunknak kiemelte: a kormánypárti javaslathoz képest is tovább bővítenék az átvilágítandók körét, ezért módosító indítványt terjesztenek be. Álláspontjuk szerint az átvilágításnak három kört kellene érintenie még: a felsőoktatási intézmények vezetőit (egyetemi rektorokat, dékánokat, főiskolai főigazgatókat), egyházi vezetőket (addig a szintig, amely tisztségek kinevezéséhez az Állami Egyházügyi Hivatal hozzájárulása is kellett), továbbá az önkormányzati vezetői szintet (főpolgármestereket, megyei városok polgármestereit, megyei közgyűlés elnökeit). Véleményük szerint indítványuk maximum 800 fővel bővítené a létszámot. Kérdésünkre, miszerint az egyházi méltóságokat miért kívánják átvilágítani, a képviselő azt válaszolta: „Hiteles személyeknek kell állni mindenfajta hivatal élén, és ezek alól az egyházak sem kivételek.”
Lendvai Ildikó, az MSZP képviselője szerint tíz évvel a rendszerváltás után az újabb és újabb csoportok átvilágítása nem jó másra, csak egyes foglalkozási csoportok gyanúba keverésére. Ilyen szempontból nem véletlen, hogy éppen az újságírók lettek a törvény célpontjai. „Ha valakinek az a jó, hogy az ország egyik ötmilliója átvilágítsa a másik ötmilliót, akár ezt is meg lehet tenni” - mondta lapunknak a szocialista képviselő.
A törvényjavaslatról előreláthatóan május végén dönt a parlament.