Az orosz lakosság egy része „kisebbfajta megváltóként” tekint a minap elnökké
választott Vlagyimir Putyinra, és ezt versekben is megfogalmazza. A megújult orosz népköltészet
legfrissebb termései, az alábbi „putyinettek” a Komszomolszkaja Pravdának köszönhetően
váltak közkinccsé.
„Az egekből angyal szállt,
Oda, hol eddig nem az állt,
S adta őt, a szalmaszált,
Hogy megmentse e hazát,
Angyal szállt,
Kezében pajzs és kard,
Hogy rendet tegyen, ezt akard!
Vaskézzel sújt majd le, mint pókra
A korrupt naplopókra.
Biz, megteszi ezt Putyin,
S ülhetnek majd dutyin.”
A fenti sorokat Borisz Juravljev, komszomolszki nyugdíjas küldte be a moszkvai lapnak.
Az isteni motívum Putyin személyével kapcsolatban fellelhető Igor Majlusszenko költeményében
is:
„Akarom, hogy Putyin vezesse
hazám,
Mert erősen kell vezetni,
nem lazán,
Rá van szükség, és senki másra
ám,
Mert most vasférfit követel
a hám.
Isten küldte Őt, hogy javuljon
létünk,
Ahogy a XXI. századba lépünk.
...
Putyiné lesz majd az érdem,
s imára hajtom mindkét térdem,
Mert az emberek hisznek benne,
Vele béke és szeretet lenne.”
„Az olvasók ma már nem tudnak hallgatni, áradnak belőlük az érzelmek, a határtalan
szeretettől egészen a gyanakvásig” - magyarázza a Komszomolszkaja Pravda.
Egy ismeretlen - nevét elhallgató - olvasó írta Novoszibirszkből:
„Putyin, a megválasztott új elnök
Nem néz egyenesen a szemedbe,
Lelkiismerete terhek alatt nyög,
Szándékait nincs, aki ismerje.”
Így a verset sincs, ki aláírni merje. (MTI)