Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Gyarmatok öröksége

Az első Afrika-Európa-csúcs éppen úgy ért véget, mint ahogy elkezdődött: olyan új kapcsolatok reményében, amelyek közelebb hozzák egymáshoz Európát és Afrikát. A 67 ország vezetői ígéretet tettek az együttműködés erősítésére az adósság, a természeti katasztrófák és a háborúk okozta pusztulás megállítása érdekében, ami Afrikát a legszegényebb kontinenssé tette. Moamer el-Kadhafi líbiai elnök arra használta a csúcstalálkozót, hogy megújítsa országa kapcsolatait a fejlett államokkal. A líbiai elnök, aki a hétfői megnyitó után éles hangon oktatta ki az európai vezetőket, áttörést jelentő meghívást nyújtott át egy izraeli politikusnak országa meglátogatására.


A történelmi találkozó. Kéznyújtás az elfeledett kontinensnek    Fotó: Reuters

52 afrikai ország és 15 EU-tagállam vezetői vettek részt a Kairóban első ízben megrendezett Afrika-Európa csúcstalálkozón, melynek házigazdája Hoszni Mubarak egyiptomi elnök volt. Bár Mubarak „új kapcsolatok születését” várta a találkozótól, kevés olyan elhatározás született, amely valóban képes lenne kisegíteni a fekete kontinenst a szegénység és az adósság csapdájából. (Hetek, 2000. január 22., ) Azon túl, hogy a résztvevők máris megegyeztek egy 2003-ban Görögországban tartandó újabb csúcstalálkozóról, Franciaország, Németország és Spanyolország ajánlott fel tényleges segítséget a kontinens adóssága egy részének elengedésével. Az Európai Unió szintén bejelentette, hogy 800 ezer tonna élelmiszert küld az éhínségtől sújtott Etiópiába.
Ugyan a Németország által felajánlott 350 millió dolláros és a Spanyolország által kilátásba helyezett 200 millió dolláros adósságcsökkentésre igen nagy szükség van, az afrikai földrész összesen mintegy 350 milliárd dollárnyi adósságát tekintve ez sem csökkenti a két kontinens közötti mély szakadékot. „Afrika egyértelműen hátrányos helyzetben van. Európa és a világ fejlettebb fele birtokolja a termelőeszközöket és a tőkét is” - emelte ki Charles Taylor, Libéria elnöke a konferencián. Etiópia külügyminisztere, Szejum Meszfin nyíltabban fogalmazott, azzal vádolva a gazdag európai államokat, hogy újra csontvázakat akarnak látni a tévéképernyőn, mielőtt segítséget nyújtanának az éhező afrikai országoknak.


Kadhafi líbiai vezető és Gnassingbe Eyadéma togói elnök a kairói csúcson. Váratlan fordulatok    Fotó: Reuters

Kadhafi líbiai elnök ugyan semmiféle ígéretet nem vihetett haza a csúcstalálkozóról, mégis valószínűleg ő az, aki a legtöbb eredménynek örülhet a kétnapos kairói találkozó után. Számos európai vezető kereste a kapcsolatot a líbiai vezetővel annak érdekében, hogy megújítsák a szívélyes - és gazdaságilag sem haszontalan - kapcsolatot a gazdag olajtermelő országgal.
Bár Kadhafi a találkozón reményekre okot adó megbeszéléseket folytatott Gerhard Schröder német kancellárral, Romano Prodival, a brüsszeli bizottság elnökével, és Massimo D’Alema olasz kormányfővel, a plénum előtt tartott provokatív hangú beszédével már az első napon lehűtötte a kedélyeket. A hétfői megnyitó után mondott beszédében felszólította az európai államokat, hogy „hagyják békében Afrikát, mivel mind eszméik, mind kultúrájuk különböznek”.
Kadhafi azt is elmondta, hogy Afrikának élelemre és gyógyszerekre van szüksége, nem a demokráciáról adott leckékre. Az eredetileg rendelkezésre álló tíz perc helyett mintegy háromnegyed órán át tartó beszédében a líbiai elnök megjegyezte, hogy Európa sohasem lesz szabad, amíg a NATO-hoz kötődik, és hosszan szidalmazta a kapitalizmus rendszerét. Ugyanakkor áttörésnek tekinthető, hogy a Reuters hírügynökség értesülése szerint Kadhafi a csúcstalálkozó alatt líbiai látogatásra szóló meghívást nyújtott át Raanan Cohennek, az Izraelben kormányzó Munkapárt főtitkárának. A látogatás időpontját még nem egyeztették, a konferencia résztvevői azonban annak jeleként értékelték a gesztust, hogy Líbia igyekszik átrajzolni a róla Nyugaton kialakult képet, mely szerint a terrorizmus egyik fő támogatója. Kadhafi tisztában van vele, hogy Izrael felé való bármiféle közeledése befolyással lehet az Egyesült Államokra, hogy levegye Líbiát a nemzetközi terrorizmus pénzelésével vádolt országok listájáról.
A csúcstalálkozó jó alkalmat nyújtott Kadhafinak, hogy folytassa a múlt évben tett engedményeivel megkezdett nyitást: tavaly tavasszal kiadta skót bíróság előtti tárgyalásra az 1988-ban, Lockerbie fölött a Pan Am 103-as járata ellen elkövetett robbantásos merénylet két gyanúsítottját, és hozzájárult 31 millió dolláros kártérítés kifizetéséhez egy másik merénylet áldozatai számára. A kérdések megoldódása hozzájárult az ENSZ által kirótt utazási embargó feloldásához - a tilalom megszűnésével máris megindult a nyugati üzletemberek áramlása Líbiába a jövedelmező gáz- és olajüzletek reményében.
A konferencia keddi programjában elsősorban olyan érzékeny kérdések megvitatása szerepelt, mint az emberi jogok, a helyes kormányzás és a törvényesség kérdései. Az Európai Unió képviselői hangoztatták: ezek a társadalmi kérdések az afrikai országokkal folytatott együttműködés feltételeiként szerepelnek a jövőben. Egyes afrikai vezetők ezt gyarmati stílusú kioktatásként értékelték.
A konferencia kedden elfogadott záródokumentumában a résztvevők az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos alapelveket fektettek le, többek között a népirtás elítélését és a nemek közötti megkülönböztetés elleni harc szükségességét.