Hechs László, jeruzsálem
A kivonulás ára

A genfi Asszad-Clinton csúcs kudarcát követően felgyorsultak a Libanonból való izraeli kivonulás előkészületei. Ehud Barak elfogadta a katonai terveket, amelyek szerint hét megfigyelőállás a határ mentén a helyén marad, a többieket azonban lebontják, és a határ izraeli oldalán építik fel ismét.

Izraeli-libanoni határposzt. A biztonsági zóna hiányozni fog             Fotó: Reuters

A határmenti településeket szögesdrótkerítéssel fogják körül, és őrtornyokat emelnek minden településhez. Tervek készültek a Cadal, azaz a dél-libanoni keresztény és síita milícia tagjai és hozzátartozói befogadására. A kibucmozgalom vállalta, hogy ideiglenes szállást biztosít számukra. Ezen felül a tengerparti Naharián lesz nagyobb kolónia a libanoni menekültekből. A héten ugyan Antoine Lahad, a Cadal parancsnoka visszautasította az izraeli menedéket, azt állítva, hogy katonái inkább megölik magukat, ahogyan a zsidók Masszadán, de nem válnak menekültekké.
David Lévi külügyminiszter hivatalosan is bejelentette Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, hogy Izrael - legkésőbb július 7-ig - végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanács 425. határozatát, és kivonul Libanonból. Eszerint az ENSZ a libanoni kormánnyal együtt köteles biztosítani a határt. Az izraeli kivonulásnak - tette hozzá Lévi - nem feltétele az ENSZ-segítség, de örömmel venné, ha a nemzetközi szervezet Izraellel együttműködne a határozat végrehajtásában. Ehud Barak jól tudja, hogy az ENSZ-erők a korábbi formájukban még a libanoni haderővel együtt sem alkalmasak arra, hogy Izrael északi határának a békéjét biztosítsák. A Hezbollah - iráni utasításra és segítséggel - a szakadár palesztin szervezeteket képezi ki a terrorakciók folytatására. Izrael az ENSZ-kereteken belül felkért több országot is, hogy küldjenek soknemzetiségű békefenntartó csapatokat a térségbe. Franciaország és Kanada már ki is fejezte a készségét, hogy részt venne egy ilyen katonai erő tevékenységében. Az olaszok nemet mondtak, az Egyesült Államok pedig politikai erejét veti latba az akció sikere érdekében.
Faruk as-Saraa szír külügyminiszter cáfolta Gazi Zuaiter libanoni hadügyminiszter állítását, amely szerint Szíria - Izrael egyoldalú visszavonulása után - felfejlesztené csapatait az izraeli határon. Bár korábban a külügyminiszter a kivonulást hadüzenetként minősítette, most kijelentette, hogy Szíria nem akar háborút. 1976 óta Izrael Szidontól északra kijelölt egy vonalat, amelyet ha szír katona átlép, az háborús ok. Ezt a vonalat a szírek is ismerik, és be is tartják. Szelim Al-Husz, libanoni miniszterelnök a hét közepén várakozó álláspontra helyezkedett. Nyilatkozata szerint nem hisz Izraelnek, hogy valóban ki fog vonulni.
Libanonban keresztény körökből erősödnek azok a hangok, amelyek a szír csapatok kivonulását is követelik. Az An-Nahar bejrúti lap múlt heti vezércikke nyílt levélben fordult Asszad elnökhöz, követelve a szír intervenciós hadsereg távozását és Libanon szuverenitásának elismerését. „Az 1978. évi taifi megállapodás a fegyveres milíciák lefegyverzéséről előírja a szír csapatok távozását is. Akkor ezt - az izraeli jelenlétre való hivatkozással - nem hajtották végre. Ha az izraeliek kivonulnak, akkor ugyanezt a szíreknek is meg kell tenniük” - olvasható a nyílt levélben.