Hamarosan befejeződik ugyan, de valószínűleg további távlatokat nyit egy olyan,
tíz éve elkezdődött genetikai kutatómunka, amely sokakban talán rossz érzést kelt.
Nem másról van szó, mint a Humán Genóm Programról (HGP), amelynek célja, hogy a
teljes emberi örökítőanyagot alkotó nukleinsav-bázisok pontos sorrendjét megállapítsák,
azaz megfejtsék a genetikai kódot. Mire a vizsgálatok befejeződnek, a tudósok tudni
fogják: melyik tulajdonságért melyik gén a felelős, vagyis mi a gén funkciója.
Ezekre az eredményekre támaszkodva később a gének együttműködését, kölcsönhatását
is meg lehet állapítani.
Mindezek által olyan dolgokra nyílhat lehetőség, mint például az örökletes
bajok gyógyítása, valamint a betegségek hatékonyabb kezelése. Ki lehet majd szűrni
a gyakran előforduló betegségekre való hajlamot, és megvalósulhat az egyénre
szabott gyógyterápia. A tudósok a HGP segítségével tudtak meg egyre többet a
daganatképződésről és a betegségekkel kapcsolatos mutációkról is. Sokuk úgy véli,
hogy fél évszázadnyi munka sem hozott olyan eredményeket, mint ez a program.
Az értékes információk birtokában a magzat esetleges rendellenességeiről is kapható
kép, és „időben” megszakítható a terhesség - annak, aki elfogadja az
abortuszt. Kiszűrhetőek a „jó” és „rossz” tulajdonságokért felelős gének,
és így akár általunk formálhatóvá válik egy születendő gyermek jelleme. A tudományos
eredmények ugyanakkor erkölcsi dilemmákat is felvetnek, és társadalmi-politikai problémákat
idézhetnek elő. Az ok egyszerű: nem mindegy, hogy az emberek mire használják fel a
megszerzett tudást. „Tudja, amikor felfedezték a gyufát, akkor sem gondolta senki,
hogy ezzel egyesek házakat, erdőket gyújtanak majd fel - mondta el lapunknak dr. Raskó
István, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet Genetikai Intézetének az igazgatója.
- Sajnos most nem tudnék olyan ember által felfedezett dolgot mondani, amelyet ne
használtak volna negatív módon az évszázadok során” - tette hozzá. Elég csak
arra gondolni, hogy az interneten terrorista szervezetek osztják meg velünk a bombakészítés
rejtelmeit. Természetesen nem a tudomány nagy emberei felelősek az illetéktelenek ámokfutásaiért.
Raskó professzor szerint a megfelelő törvényi szabályozás minden területen, így a
genetikában is bizonyos fokig megoldást jelentene.
A felfedezéseknek egyéni és társadalmi problémái is vannak. Nem mindegy például,
hogy csupán a születendő gyermek egészségi állapotára vagyunk-e kíváncsiak, vagy
növelni akarjuk az intelligenciáját és a jó tulajdonságainak arányát. Ki mondja
meg ugyanis, hogy pontosan mi nevezhető jó, illetve rossz tulajdonságnak? Mi van akkor,
ha kiderül, hogy felnövő lányunk hajlamos az emlőrákra, de lehet, hogy soha nem lesz
beteg. Megszüljük-e így? Később megmondjuk-e neki, és ha igen, nem fog-e szenvedni tőle?
Kérdés az is, hogy ha csak az esélye van meg egy betegség kialakulásának, közölni
kell-e azt a munkáltatóval, biztosítóval. Illetve ezek a
cégek kérhetnek-e úgymond genetikai szintű „alkalmassági” vizsgálatot? Ilyen
vagy ehhez hasonló társadalmi diszkriminációtól való félelmek miatt nem engedték például
Amerikában, hogy genetikai vizsgálattal megállapítsák, ki indián származású.
Szakemberek szerint jelenleg a kasztosodás problémájáról is főként az USA kapcsán
beszélhetünk: a genetikai beavatkozásokhoz csak pénzre van szükség. Aki eddig jól
élt, ezt is megengedheti majd magának. Talán ezért is válhat veszélyessé az, amit a
világ vezető politikusai (Clinton, Blair) hangoztatnak, miszerint az alapinformációkat
mindenki számára elérhetővé kell tenni.
Ma már a mesterségesen előállított kromoszómákat egerekben tovább tudják örökíteni.
A műveletet 5-10 éven belül - de lehet, hogy hamarabb - emberen is elvégezhetik, a
technikai és tudományos fejlődés ugyanis rendkívül kiszámíthatatlan. A genetikusok
egybehangzó véleménye ezért az, hogy a társadalomnak nagyon gyorsan megoldást kell
találnia a fent említett problémák elhárítására.