Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Fogytán az idejük

A szentföldi pápalátogatás után ismét a megoldatlan közös problémák kerültek középpontba a Közel-Keleten, bár megoldások egyelőre nem születtek. Clinton elnök, miután az indiai-pakisztáni konfliktus rendezésében nem tudott számottevő sikert elérni, az Asszad szíriai elnökkel Genfben megrendezett találkozóról is üres kézzel tért haza. A hamarosan leköszönő Clinton szeretett volna eredményt felmutatni a közel-keleti politika terén azzal, hogy a januárban ismét megrekedt izraeli-szíriai tárgyalások folytatását tető alá hozza. A közel három órás találkozót azonban nem koronázta siker, Clinton és Asszad mindössze egy dologban jutott megegyezésre: az idő mindkettejük számára fogytán van. Eközben Arafat, a PFSZ vezetője Németországban szerzett újabb támogatásokat a palesztinok számára.


Szír egyetemi diákkórus köszönti Hafez Asszad elnököt. Damaszkusz hajthatatlan     Fotó: Reuters

Izrael és Szíria mintegy négyéves szünet után az elmúlt év végén ült ismét közös tárgyalóasztalhoz a területi kérdések rendezése céljából. A megbeszélések azonban közel egy hónap múlva meg is szakadtak, mivel Izrael nem volt hajlandó eleget tenni annak a szíriai követelésnek, hogy vonuljon ki az 1967-ben visszaszerzett területekről. A vita középpontjában a jelenleg mintegy 17 ezer telepesnek otthont adó Golán-fennsík áll. Barak izraeli elnök jelezte, hogy jelentősebb engedményre akkor hajlandó, ha Izraelnek a biztonságra, a kapcsolatok normalizálására és a vízkészlet feletti ellenőrzésre vonatkozó követeléseit Szíria elfogadja.
A Clinton-Asszad csúcs kudarcát előrevetítette, hogy az izraeliek és az amerikaiak a találkozóra a béke utolsó esélyeként tekintettek. Mindkét ország vezető politikusai és újságírói úgy ítélték meg, hogy ha nem sikerül megállapodni, akkor kitör a két állam között a háború. Asszad már nem elégszik meg a Golán-fennsíkkal, hanem olyan területeket is magának követel, amelyek soha nem tartoztak Szíriához. Ezen az alapon utasította el Clinton közvetítését is, mondván, nem siet. A szír elnök valószínűleg nem akarja azzal befejezni három évtizedes uralkodását, hogy engedményeket tesz Izraelnek.
Barak megerősítette ígéretét arra vonatkozóan, hogy júliusig egyoldalú csapatkivonást hajt végre Dél-Libanon területén, és ehhez - most először - elnyerte az amerikai kormányzat támogatását is. Ha Izrael végrehajtja a csapatkivonást Dél-Libanon területéről, azzal jelentősen meggyengítené a Libanon felett jelentős katonai felügyelettel rendelkező Szíria tárgyalási pozícióját. Így sokan attól tartanak, hogy ha a két fél júliusig nem tud megegyezni, akkor a közvetlen katonai összecsapás felé sodródik majd. Egyes elemzők szerint Izrael már jelezte, hogy amennyiben a kivonulás során vagy azt követően támadás éri a Hezbollah részéről, a korábbiaknál keményebben fog reagálni. Ez pedig könnyen háborúhoz vezethet a Hezbollahot támogató Szíriával szemben. Jóllehet Asszad elnök nem sok hajlandóságot mutat a megegyezésre, a szakértők bíznak benne, hogy Izraelhez hasonlóan ő sem akar háborút, ezért a két fél kerüli majd a feszültségeket.
Jasszer Arafat palesztin vezető hét eleji németországi látogatásán jelentős támogatásokra kapott ígéretet az őt fogadó vezető német politikusoktól. Bár Bonnban gyakori vendégnek számít, a mostani volt a palesztin politikus első berlini látogatása. A palesztin küldöttség nem titkolt célja elsődlegesen a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése volt, de Baden-Württemberg tartomány vezetőjétől például ígéretet kapott a palesztin értelmiségiek németországi képzésére is. Gerhard Schröder kancellár Arafattal találkozva kijelentette: „Németország mint a legfőbb adományozó továbbra is teljes mértékben kötelezettséget vállal a palesztin területek gazdasági struktúrájának fejlesztésére.” A kancellár az eszmecserék során megerősítette az EU német elnökség alatt tett, egy évvel ezelőtti berlini nyilatkozatát, mely szerint a palesztinoknak joguk van az önrendelkezésre, beleértve egy szuverén állam létrehozását is (Hetek, 1999. március 27., ). Az izraeli pápalátogatást emésztő palesztin vezető konkrét dátum megnevezése nékül hangsúlyozta: még az idei évben tető alá szeretné hozni önálló államát.