Szabó Ibolya Anna, Hechs László
Esőben járt, és nem lett vizes

A pápa búcsút intett Izraelnek, a Szentföldnek. II. János Pál hajója ügyesen lavírozott a palesztin Szkülla és az izraeli Kharübdisz sziklái között. A palesztinok megkísérelték rávenni az egyházfőt, hogy erősítse meg a végső rendezésre vonatkozó álláspontjukat, elsősorban a menekültek, Jeruzsálem és a palesztin államiság kérdésében. Ám János Pál egyik kérdésben sem nyilatkozott. Az izraeli külügyminisztérium II. János Pál látogatását minden szempontból „óriási sikernek” minősítette. A Szentföldön - és azt megelőzően - elhangzott mea culpa, mely a katolikus egyház múltban elkövetett bűneit tartalmazta, világszerte nagy visszhangot váltott ki. Több európai ország katolikus egyháza (például Lengyelországé, Svájcé, Franciaországé) is csatlakozott már a bocsánatkéréshez, ily módon lokalizálva az általános hangvételű pápai gesztust;
a magyarországi katolikus egyház azonban - úgy tűnik - megosztott a kialakult helyzet kezelését illetően. A konzervativizmus feladását és ezzel együtt szemléletváltást sürgető katolikus gondolkodók ismét nem tudnak azonosulni a magyar püspöki kar „struccpolitikájával”.

A világ egymilliárd katolikusának feje vasárnap a Jeruzsálem Óvárosában tett látogatással tette fel a koronát szentföldi zarándoklatára. Programja kezdeteként II. János Pál találkozott Jeruzsálem muzulmán szellemi vezetőjével, Ikrima Sabri jeruzsálemi főmuftival. A Templom-hegyen tett látogatás során a főmufti ismertette a pápával politikai nézeteit. A muzulmán vallási vezető arra kérte az egyházfőt, segítsen véget vetni a zsidó megszállásnak a városban, amelyet szavai szerint „örök kötelék kapcsol az iszlámhoz”. A mufti, akit Arafat 1994-ben jelölt ki tisztségére, a Washington Postnak adott interjújában megjegyezte: az az állítás, hogy a II. világháborúban hatmillió zsidót öltek meg, túlzás. „A katolikusok - mondta - több muzulmánt öltek meg a keresztes háborúk során, és a zsidók most azt művelik, amit a nácik tettek Európában: megpróbálnak kiirtani minket erről a földről.”
A pápa a mufti kérésére adott válaszában egyértelművé tette, hogy nem akar beleavatkozni a politikába, csak annyit mondott: Jeruzsálemet „mindig is nagyrabecsülték a zsidók, a muzulmánok és a keresztények. Jeruzsálem a szó legszorosabb értelmében szent város. Vallásaink és az egész emberiség közös örökségét alkotja.”
A pápa vasárnapi látogatását nem kísérte komolyabb rendbontás sem a jeruzsálemi Óvárosban, sem környékén - annak ellenére, hogy tartani lehetett esetleges nyugtalanságtól. A közel-keleti konfliktus központját képező város nagyobb részét a nyilvánosság elől lezárták a pápalátogatás idejére.
A jeruzsálemi Al-Aksza mecset árnyékában több mint egy tucat muzulmán hívő fejezte ki tiltakozását és kiabált sértő megjegyzéseket az iszlám vezetőkre és a PFSZ képviselőire azután, hogy találkoztak a pápával. „Éppen most adtátok át Jeruzsálem és az Al-Aksza kulcsát a pápának, szégyelljétek magatokat!” - kiabálták.
A palesztinok tiltakozásuk jeléül nemzeti színeikkel megegyező piros, zöld, fekete és fehér léggömböket engedtek a magasba, mivel nem engedték meg nekik, hogy zászlajukat kitegyék. „Megmutattuk a pápának, hogy Jeruzsálem és fölötte az égbolt palesztin” - jelentette ki a város vezető PFSZ tisztségviselője, Faiszal Huszeini. Válaszul az izraeliek saját zászlójuk színeit képviselő kék és fehér léggömböket eregettek.
A Siratófalnál megállva a 79 éves pápa keresztet vetett, és csendesen imádkozott, majd Parkinson-kórtól remegő kézzel helyezte el - zsidó szokás szerint - a Fal egyik repedésében az imája szövegét tartalmazó papírdarabot.
„(A pápa) a békülés mesteri gesztusát tette a zsidók felé azzal, hogy bocsánatért mondott imája szövegét elhelyezte a Siratófalban” - írta értékelésében a Daily Telegraph. Az ima egy nyomtatott, de kézzel aláírt példánya volt annak a szövegnek, amit a pápa március 12-én olvasott fel a Vatikánban a zsidók ellen elkövetett bűnökért bocsánatot kérve. Bár sok zsidót felzaklatott a pápa megjelenése szent helyükön, az ima szövege megnyugtatóan hatott:
„Atyánk, Te kiválasztottad Ábrahámot és az ő leszármazottait, hogy elvigyék nevedet a nemzetekhez. Mélységesen elszomorít minket azoknak a viselkedése, akik a történelem folyamán szenvedéseket okoztak a Te gyermekeidnek, és a bocsánatodat kérve elkötelezzük magunkat a szövetség népével való igazi testvériségre” - az ima végén a katolikus egyházfő saját kezű aláírása állt: „Johannes Paulus II, 26.03.2000.”
A Falnál nem hangzott el semmilyen pápai üzenet, de az egyházfő felolvasta a 122. zsoltár latin szövegét, amely Jeruzsálemről szól. „Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők” - áll a zsoltárban. A pápát fogadó Michael Melchior rabbi is felolvasta ugyanazt a zsoltárt héberül, angolul, majd latin nyelven is. A Melchior által felolvasott angol változat harmadik versében Jeruzsálemet a zsoltáros „jól egybeszerkesztett városnak” nevezi (megegyezően a Károli-féle magyar fordítással).
Michael Melchior, aki egyben Norvégia főrabbija is, úgy vélte: maga a tény, hogy a pápa meglátogatta a Falat, amely a zsidók számára annyira szent, azt mutatja, hogy új korszak kezdődik. A pápai ima előtt elhangzott fogadóbeszédében kifejtette: a pápa jelenléte teológiai jelentőséggel bír, annak az elkötelezettségnek a jele, hogy a katolikus egyház véget vet a zsidó nép gyűlöletének, a megalázásnak és üldözésnek. „Azt jelenti, hogy jogunk van visszatérni a földünkre…, sok államfő nem fog idejönni az izraeli kormány fennhatósága alatt.”
Melchior rabbi az elhangzott pápai áldásra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a zsidóknak leginkább „pszichológiai problémájuk” van a kereszttel, majd hozzátette: „Azt hiszem, nem is a kereszt fontos itt. Az a fontos, hogy (a pápa) megérintette a Falat, és a Fal megérintette őt.” Haim Ramon, a Jeruzsálemért felelős miniszter szerint az ima „különösen kellemes meglepetés” volt, izraeli szempontból a látogatás csúcsa.
Annak jeleként, hogy Izrael egyetért a katolikus egyházfő bűnbánati imájával, Mose Fogel kormányszóvivő a Falnál tett látogatás után kivette az ima szövegét a falrepedésből, és átvitte a Jad Vasem múzeumba, a holokausztban elpusztult hatmillió zsidó áldozat jeruzsálemi emlékhelyére. A pápa a Szentföldön eltöltött hét folyamán egyébként járt a Jad Vasemben is, ahol szintén elhangzott a bocsánatkérő ima. Mose Fogel szerint jobb helye van a pápai imának a Jad Vasemben, ahol mindenki láthatja, mint a Fal egyik repedésében, ahonnan elfújja a szél.
Vasárnapi programja harmadik állomásán a katolikus egyházfő misét mondott a Szent Sír templomban. Abban a templomban, amely a hagyomány szerint Jézus keresztre feszítésének, halálának és feltámadásának helyén épült, a pápa az egység megteremtésére szólította fel a keresztényeket, beszédében „a Föld legszentebb helyének” nevezve a helyszínt.
A hatnapos zarándokútról hazainduló pápát a Ben-Gurion repülőtéren Ehud Barak miniszterelnök, Ezer Weizman államfő és más vezetők búcsúztatták. Az El Al Jeruzsálem nevű Boeing 747-es gépén hazatérő egyházfő e-mailben köszönte meg Ezer Weizmannak a vendéglátást, és kifejezte vágyát, hogy láthassa, amikor a régió népei egyetértésre jutnak, és béke uralkodik a Szentföldön.
A pápa látogatása izraeli körökben is pozitív visszhangot keltett: „Beleszerettünk ebbe az emberbe - mondta Izrael közbiztonsági minisztere, Slomo ben-Ami a Reutersnek a pápa Jad Vasemben tett látogatása után. - Különleges személy, tele jóakarattal, a szív és az igazság embere.” Egy csodálatát kifejező izraeli diplomata pedig a következő szavakkal írta le élményét: „Úgy tűnik, képes az esőben járni úgy, hogy nem lesz vizes.”
A Vatikán a látogatást új korszak hajnalának tekinti: „Őszentsége látogatása a Szentföldön a lehető legnagyobb sikerrel járt, és kitörölhetetlenül belevésődik a történelembe” - jelentette ki Angelo Sodano bíboros, vatikáni kormányfő, akit az egyik jövőbeli pápajelöltként tartanak számon. Sodano dicsérte az izraeli vezetők nyitottságát a keresztények és zsidók közötti dialógusra, és azon reményének adott kifejezést, hogy Jeruzsálem kérdése is megoldódik, és a különböző vallások híveit nem akadályozza majd semmi sem vallásuk szabad gyakorlásában.
Az olasz Corriere della Sera című lap tudósítója hihetetlennek nevezi, hogy a remegő lábú, hajlott hátú II. János Pál az utóbbi negyven nap során pápaságának legalkotóbb fejezetét írta meg, utalva ezzel a PFSZ-szel február 15-én aláírt egyezményre, a Szináj-hegyen február 26-án tett zarándoklatra, a március 12-én tartott „bűnbocsánat napjára”, valamint a Jad Vasem emlékműnél tett látogatásra.
Olyan gesztusokat tett a palesztinok felé, amelyek révén ugyan nem ismerte el egyértelműen a palesztin államiságot, de megelőlegezte azt. Erről tanúskodik, hogy amikor palesztin terület fölött repült át gépével, táviratot küldött Jasszer Arafatnak (ami államfőnek kijáró diplomáciai gesztus), a múlt szerdán pedig csókkal illette Betlehem földjét. Mindezt a katolikus egyházfő olyan formában volt képes megtenni, hogy ne váltsa ki az izraeli vezetők rosszallását.
Ezzel kapcsolatban az amerikai Time magazin kiemelte, hogy a pápa nyilatkozatai jól megszerkesztett humanitárius nyilatkozatok, amelyek megerősítik a palesztin szükséget anélkül, hogy keresztülhúznák mások számításait.