Meglehetősen meredek és kényes témát pengetett meg a minap a Tageszeitung című
német napilap az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frontemberéről, Jörg Haiderről. A
lap március 21-i számában Jochen Herdieckerhoff A Jörg mindig csak simulni akart címmel
megjelent cikke azt feszegeti, hogy az osztrák politika fenegyereke a szóbeszéd szerint
a nők helyett inkább saját neméhez vonzódik, azaz homoszexuális. A lap szerint ezt
mindenki tudja az országban, de csak kevesen akarják elhinni. A német lap írását
Ausztriában egyelőre senki nem merte átvenni, ám a témával egy tekintélyes angol újság,
a The Observer is foglalkozott már.

Jörg Haider, a Szabadságpárt frontembere. Még mindig tud meglepetést okozni
Fotó: Reuters
Azt a kérdést, hogy igaz-e: Jörg valójában „nővér”, legszívesebben meg sem
hallaná Bécs legismertebb, melegek által kedvelt kávézójának tulajdonosa. Németül
a „Schwester”, azaz a „nővér”, az azonos nemű férfiak kapcsolatára utaló
ragadványnév, és ezt egy sokak által ellenszenvesnek tartott fickóra nem szívesen
ragasztják még sorstársai sem. „Ha ez kiderül, megint nyílt homokosellenesség törhet
ki az országban” - mondja rettegve a kávéházi tulaj. Okkal fél, hiszen
amenynyiben a pletykák igaznak bizonyulnak, a homoszexuális életmódot követők valószínűleg
még gyűlöltebbek lesznek az országban, mint Haider fő ellenségei, a külföldiek.
A szabadságpárti politikus homoszexuális vonzalmairól szóló találgatások nem új
keletűek Ausztriában. Egy évvel ezelőtt a karintiai tartományi választásokat megelőzően
néppárt-szimpatizánsok egy Haider-arcképet plakátoltak ki hosszú orral, és a
szabadságpárt emblémáját felhasználva a „Finocchio” feliratot helyezték el
rajta. A „Finocchio” a melegek gúnyneve az olaszoknál. Természetesen volt nagy
kuncogás, amikor az emberek rájöttek, mit is rejt a felirat. Nyilvános fórumokon
azonban senki nem hozta szóba ezt a sikamlós ügyet. Arrafelé azt hangoztatják: amiről
nem lehet beszélni, arról pletykálni kell. Ameddig Jörg „ferdeségének” története
nem hivatalos, addig nem esett folt a „családvédő” és a „sohasem hazudtam”
mottóval kampányoló kormányzó hírnevén.
A Tageszeitung szerint az a tény, hogy az EU országai közül utolsóként Ausztria
fogadta el azt a törvényt, melynek értelmében felnőttek homoszexuális kapcsolata a
18 év alattiakkal büntetendő cselekmény, a háttérben hallgatólagosan már régóta
működő FPÖ-ÖVP „családvédő” koalíció következménye.
Aki megfigyeli, hogy a ka-rintiai populista hogyan tölti szabadidejét, rögtön rájön,
hogy valami nincs rendben körülötte - állítja a berlini napilap. A „szakavatottak”
bizonyos „fiúpartikról” beszélnek, amelyeket Felső-Ausztriában, egy szlovák határhoz
közeli helyen rendeznek. Haider egykori személyi titkára is tudna mesélni egyet s mást,
hiszen egyedül neki engedte meg a politikus, hogy elkísérje őt egyesült államokbeli
„tanulmányútjaira”. Állítólag Kadhafi ezredes hosszabb ideig Ausztriában tartózkodó
fia is közelebbi viszonyba került Haiderrel, és gyakran jelentek meg együtt sporteseményeken
a díszpáholyban. A fiú egy valamire határozottan emlékszik azokból az időkből: „A
Jörg mindig csak simulni akart.”
Mások Haider sajátos öltözködési stílusára hívják fel a figyelmet, hiszen köztudott,
hogy a politikus napjában akár négyszer-ötször is átöltözik, hogy bármely közegben
otthon érezze magát: ha kell, délelőtt csontgombos, bőrnadrágos, kalapos tiroli
gazda, délben az utolsó Boss-divat szerint öltözött, csillogó hajú topmenedzser,
majd fitnesz-mezbe öltözött sportember, este pedig lezser szerelésben tűnik fel
valamelyik sikkes szórakozóhelyen. Amennyiben a német lap értesülései helytállóak,
érthetőbbé teszik az „ezerarcúnak” tartott politikus gátlástalan kaméleontermészetét.
Álszent náci vezérek
A nácik hatalomra jutásuk után Németországban új családpolitikát
vezettek be: a „három K”, vagyis a Kinder, Kirche, Küche (gyermekek, templom,
konyha) lett a német anya mintája, vagyis az, hogy szüljön minél több gyermeket a
nemzet számára, éljen erkölcsös életet, és tegyen meg mindent a családi fészek
melegéért. E politika része volt az SS által megalapított „Lebensborn”-program,
amelynek során kiválasztott árja családfájú férfiaknak és nőknek a lehető legrövidebb
idő alatt a lehető legtöbb gyermeket kellett nemzeniük, akiket azután az állam örökbefogadott
és a náci ideológia szellemében nevelt fel.
A náci vezetők ugyanakkor magukra nézve nem tekintették kötelezőnek az általuk felállított
erkölcsi elveket. Hermann Göring birodalmi marsall és porosz miniszterelnök
jellegzetesen elhízott alakja és exhibicionista öltözködési stílusa a régi híradókat
nézve ma is feltűnik. Göring 1923-ban, a müncheni „sörpuccs” alkalmával megsebesült,
méghozzá a „férfiak legérzékenyebb részén”, s ezután alkalmatlanná vált a
normális szexuális kapcsolatra. Hormonháztartása felborult, s az addig férfias
megjelenésű, „nők bálványa” típusú repülőtiszt betegesen kövér lett, majd
nem sokkal ezután mániákusan elkezdte gyűjteni a különböző pornográf képeket és
filmeket. Gyűjteményét olykor a hozzá látogató és bizalmába fogadott külföldi
vezetőknek is mutogatta.
A náci vezetők között a legismertebb homoszexuális Ernst Röhm, az SA vezetője volt.
Az első világháborús katonatiszt a mozgalom elején csatlakozott a párthoz, és maga
köré gyűjtött, javarészt homoszexuális „udvartartása” és az egymás között
uralkodó erkölcstelenség farkastörvényei tették az SA-t azzá a brutális szervezetté,
amelynek Hitler jelentős részben a hatalomra jutását is köszönhette. Radikalizmusuk
Hitler hatalmát is fenyegette, ezért a „hosszú kések éjszakáján” a Führer az
SS segítségével egy éjszakai akcióban rövid úton kivégezte volt harcostársát és
annak vezérkarát. A lefejezett SA ilyen módon megszelídítve már csak kisegítő
szerephez jutott a birodalom politikai életében.
A feladatot végrehajtó SS vezetője, Heinrich Himmler - noha házasságban élt - a
pedofília rabja volt. Fennmaradtak filmfelvételek, melyeken egy, az orosz fronton tett látogatása
alkalmával 10-12 éves orosz kisfiúknak kellett Himmler előtt alsóneműre vetkőzniük,
majd a kiválasztottakat saját gépkocsiján magával vitte a főhadiszállására. A
gyerekek további sorsáról nincs információ, de túlélő szemtanú híján csak ezek
a rövid filmfelvételek bizonyítják az eltűnésüket.
A birodalmi propagandaminiszter, Josef Goebbels öt gyermekével látszólag a német
mintacsalád példája volt. A dongalábú, alacsony, sánta férfi azonban nagykanállal
„fogyasztotta” a környezetében lévő titkárnőket és egyéb női alkalmazottakat.
Családi élete romokban hevert, és amikor az oroszok már Berlin belvárosában jártak,
saját öngyilkossága előtt méreggel kivégezte feleségét és öt kislányát, akik közül
a legkisebb hároméves volt.
Adolf Hitler ezzel szemben az egyik beszédében kifejtette, hogy azért nem nősült meg,
mert az ő felesége az egész német nemzet. Az igazság azonban sokkal prózaibb volt:
az egykori osztrák káplár az első világháborúban gáztámadás áldozata lett, ami
hosszan gyógyuló, súlyos idegrendszeri károsodást okozott nála, melynek következtében
impotencia alakult ki Hitlernél. Titkárnője, Eva Braun, akit a Führer az utolsó
pillanatban feleségül vett, amikor egyik barátja gratulált neki a „jó partihoz”,
rezignáltan csak ennyit válaszolt: „Ugyan Walter, ez csak egy aranykalitka.” (E. I.)