Vagyim Arisztov
Zjuganov leszerepelt Budapesten

Az orosz elnökválasztáson a külföldön élők is szavazhattak. A Budapesten voksoló orosz választópolgárok hangulatát jól tükrözi a szavazókörben hallott vicc: Ül a varjú a fán, és egy darab sajtot tart a csőrében. Odamegy hozzá a róka, és azt mondja: „Varjú, te Putyinra fogsz szavazni, vagy nem?” A varjú hallgat. A róka még felteszi neki néhányszor ugyanezt a kérdést. A varjú nem bírja ki, és elkiáltja magát: „Igen!” A sajt persze leesik, a róka felkapja, és elfut. Az elkeseredett varjú azt mondja magában: „Minek is mondtam én azt, hogy »igen«?” De kis gondolkodás után megnyugszik: „Egyébként meg, ha azt mondom, hogy »nem«, hát nem ugyanaz történt volna?”

Egy orosz szavazó Moszkvában. Zjuganovnak Kínában jobb esélye lett volna     Fotó: Reuters

Vlagyimir Putyin követőinek azon vágya, hogy már az első körben döntés szülessen, megvalósult. Putyin győzött. A hivatalos adatok szerint az orosz polgárok 52,5 százaléka szavazott rá, már azok közül, akik egyáltalán elmentek a választásra. Putyin két fő vetélytársának, Genagyij Zjuganovnak a szavazatok csupán 29,5 százaléka, Grigorij Javlinszkijnek pedig körülbelül 6 százaléka jutott. A választások végső kimenetele a többség számára már korábban ismertté vált.
Bár a lényeg ugyanaz, a Magyarország területén lezajlott orosz elnökválasztás néhány dologban különbözött az összoroszországitól.
A második helyen itt nem Zjuganov végzett, hanem Javlinszkij. Ő a Magyarországon választók szavazatának 21,5 százalékát, míg Zjuganov 7 százalékát nyerte el. Ezzel az itt élő orosz polgárok kifejezték, hogy közülük többen részesítik előnyben a demokratikus értékeket és a liberális szemléletet, és kevesebb közöttük a kommunistaszimpatizáns, mint Oroszországban.
A Magyarország területén lezajlott választás eredménye azt a törvényszerűséget erősíti, amely jellemző az összes sikeresen fejlődő piacgazdasággal rendelkező demokratikus országra. Tíz európai és ázsiai ország orosz polgárainak választási eredményei alapján elmondható, hogy bár mindenütt Putyin bizonyult győztesnek, a második helyet az esetek többségében Javlinszkij foglalta el.
Zjuganov csak Kínában, Romániában, Boszniában és Hercegovinában, valamint Jugoszláviában tudta Javlinszkijt megelőzni.
Míg a kommunista Kínában Putyint Zjuganov követte, addig a szomszédos Japánban Javlinszkij. A „Jabloko” vezetője a legtöbb nyugati országban - mint Franciaországban, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, valamint az egyesült Európa felé törekvő Csehországban - megelőzte a kommunista párt vezetőjét. Arányát tekintve Putyinra a legtöbben a Magyarországon élő oroszok szavaztak.
A magyarországi szavazáson 1205 orosz állampolgár vett részt, az itteni szavazópolgárok 44 százaléka. Ez a szám Oroszországhoz képest arányában nem sok, azonban külföldi viszonylatban „egész tűrhetőnek” számít. A „magyar” oroszok jelen esetben jóval nagyobb aktivitást tanúsítottak, mint a dumaképviselők választása során. Aktivitásukat bizonyítja az is, hogy a választási körzetbe anyák csecsemőikkel, sokgyermekes családok, sőt egy 1905-ös születésű nagymama is eljött; ketten tolószékben érkeztek, és szavazott néhány orosz turista is.