Hetek-összeállítás
A törvény diktatúrája

A nyugati sajtó bőkezűen méri szkeptikus elemzéseit arról, hogy merre kormányozhatja Oroszországot Vlagyimir Putyin. A Financial Times, a brit gazdasági körök lapja viszont „kissé aggasztó”, de „rendkívüli eredménynek” nevezi, hogy kilenc évvel a szovjet csapatok magyarországi kivonulása után a magyar közvéleményt nem különösebben foglalkoztatja, hogy ki lesz az orosz államfő. „Budapesten egyetlen, valódi érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdés van: hogyan és mikor csatlakozik az ország az Európai Unióhoz. Nem Vlagyimir Putyin szavait lesik, hanem Romano Prodiét, az Európai Bizottság elnökéét” - írja a Financial Times.

Matrjoska-babák a moszkvai piacon Putyin, Jelcin és Gorbacsov képével. Egymásba illenek    Fotó: Reuters

„Putyin képes lehet Jelcinnél jobban irányítani egy igen korrupt rendszert. A kérdés az, hogy megpróbálja-e jobbá, tisztességesebbé tenni a gazdasági rendszert; elősegíti-e a civil társadalom fejlődését otthon, és a jó kapcsolatokat külföldön” - írja egy másik cikkében a Financial Times.
„Putyin népszerűségét Groznij romjaira építette fel” - mondja a francia Le Figaro vezércikke. A konzervatív lap A két Putyin című írásában azt kérdezi, vajon Putyin valóban megmentője-e Oroszországnak, vagy pedig egyfajta orosz Pinochet, aki Csecsenföldön megmutatta kegyetlenségét, és arra készül, hogy kemény kézzel az egész országot az oligarchia alá rendelje. A Le Figaro szerint Putyin fő kampányjelszava - „a törvény diktatúrája” - magában foglalja az egész ember kettősségét, „s az érem két oldala közül valószínűleg még ő maga sem választott”. A belga Le Soir szerint az új elnöknek „sem programja, sem tiszteletreméltó életrajza, sem igazi pártja, sőt ideológiája sincs”. A földkerekség valaha második nagyhatalma manapság hasznavehetetlen gazdagság és elviselhetetlen szegénység között vegetál. Harmincötmillió orosz a nyomorküszöb alatt, kiáltó egyenlőtlenségek, környezeti szennyeződés, kábítószer - s az emberek úgy isznak, mérgezik és ölik magukat, mint a cárok vagy Lenin pártja idejében. „Ha az új elnök megérti, hogy egy nép méltósága ott kezdődik, hogy tisztességesen tud táplálkozni, a gyermekeit nevelni és az idősebbekről gondoskodni, és ezt igyekszik biztosítani, akkor Putyin visszavezetheti Oroszországot a haladó nemzetek közé.” De a lap inkább arra számít, hogy Putyin beéri majd az oroszok hiúságának legyezgetésével, a nacionalista agresszivitással, ahelyett, hogy a korrupcióra csapna le. „Akkor pedig a megnyugtató látszat ellenére újra tartanunk kell majd Oroszországtól” - vélekedik a belga lap.
A The Wall Street Journal Europe egy cikkében Robert Zoellick, a Bush-kormányzat külügyminiszter-helyettese azt fejtegeti, hogy Oroszország veszedelmes ellenfél, amit a Clinton-kormány csupa téves számítással, félreértéssel, rosszul kezelt. Putyin már tavaly azt mondta egy európai vezetőnek, hogy ha megválasztják, ellen-Gorbacsov lesz. Szavaiból kivehető volt, hogy bármi áron meg akarja őrizni az ország területi épségét, kerüljön ez csecsenföldi vérfürdőbe vagy az orosz demokrácia és a szabad sajtó eltiprásába. A szomszédságban orosz befolyás alatt álló gyenge államokat akar fenntartani, a korrupció elleni hajtóvadászat pedig egy törvény nélküli országban könynyen az állam ellenségei, azaz Putyin ellenségei elleni hajtóvadászatba csaphat át - érvel az amerikai külügyi szakértő.
A Die Presse című konzervatív bécsi lap kifejti: legvalószínűbb az eddigi helyzet fennmaradása, amelyben az oligarchák tovább üzletelhetnek, csak éppen Oroszország nem lábal ki válságaiból. A tekintélyelvű rendszer valószínűleg fennmarad, mert Putyin valóban hiszi, hogy rendőrállami módszerekkel tudja kiszabadítani Oroszországot sokszoros válságából. Nem zárható ki az sem, hogy folytatódik a „dagonyázás”, amelyet Putyin kitalálói és pártolói, az úgynevezett oligarchák várnak el tőle; az elnök ugyanis korszerűsítésről és a jogállamiság megteremtéséről beszél, de nem tesz érte semmit - írta a Die Presse.
Tízévnyi olyan politika után, amely gúnyt űzött a demokráciából és a reformokból, a Putyinra szavazók egyszerűen csak jobb időkre vágytak. Putyin nem a megfelelő ember Oroszország számára - vélekedik a Frankfurter Rundschau. Putyin január-februárban hozott ezer rendelete közül minden második titkos minősítésű volt. Az állami funkcionáriusok által kidolgozandó válságellenes program, amellyel Oroszország tíz éven belül fel akar zárkózni a sikeres társadalmakhoz, magától értetődően szintén szigorúan titkos. Itt ezután is felülről kell jönnie minden áldásnak. Egy elmaradott ország számára ez csak tévút lehet - írja a Frankfurter Rundschau.
A spanyol ABC előrejelzésében kifejti: a következő hónapokban hatalmas harc várható a családok közt a hatalomért. A szociáldemokrata El Mundo, amely a napokban leplezte le Putyin korrupciós botrányának spanyolországi szálait, vezércikkében így fogalmaz: „Az oroszok 40 százaléka teljes nyomorban él, a maffiák uralják a gazdaság legjövedelmezőbb szektorait, és a volt állami tulajdont egymás közt osztják szét.”
Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó is óvatos véleményt fogalmazott meg: Vlagyimir Putyin új orosz elnök szelektív reformokat hajt végre és szelektív represszióval él majd Oroszországban. A represszió Brzezinski szerint nem csupán Csecsenföldön érvényesül majd, hanem a moszkvai szabad sajtóval szemben is. E feltételezését az amerikai elemző azzal indokolta, hogy amikor Putyin a KGB-nél kiképzését kapta, azaz Jurij Andropov alatt, az elnyomás már nem terjedt ki minden területre Oroszországban. Soros György, magyar származású amerikai pénzember szerint Vlagyimir Putyin megválasztott orosz elnök alighanem tekintélyelvű és nacionalista kormányzatot fog létrehozni. Soros a The New York Review of Books című lapban azt írja, hogy Putyin állama a nyitott társadalom elvei alapján rendezkedik be, sokkal inkább az orosz nép demoralizáltságára, megalázottságára és megzavarodottságára fog támaszkodni. Az üzletember a cikkben szemrehányással illette a Nyugatot, mert nem állt ki elég szilárdan a nyitott társadalom elveinek oroszországi érvényesülése mellett.
A csehországi lapok az aggodalom hangját szólaltatták meg. A Lidové Noviny szerint az oroszok ezúttal azt választották meg, akit akartak. Putyin becsületesen megmondta, hogy nem érdeklik az olyan „marhaságok”, mint az emberi jogok, a szólásszabadság; a terroristákat félreállítja, s a csecseneket állatokká teszi. A kommunista Haló Noviny rámutat arra, hogy az oroszok már azt is észrevették, hogy szerénysége, keménysége és határozottsága mellett Putyin „felsőbbrendűen viselkedik, s emberileg nem szimpatikus. Ezt egyelőre nem tartják nagy jellemhibának, mert most fontosabb a katonás keménység bizonyítása. Ez a siker záloga, de egyben a jövő miatti aggodalom alapja is. Ezért Putyin fél év után nem is annyira program, mint inkább kérdőjel” - fejti ki a prágai lap.

További visszhangok és részletek a Vlagyimir Putyinnal készült riportkönyvből: