Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Ez a méreg nem a cián

A februári cián- és a három héttel ezelőtti nehézfém-szennyeződés után az elmúlt hétvégén újabb két gátszakadás történt Romániában. Az első a Kolozs megyei Járavizén, ahol ezer köbméter bányameddőt tartalmazó víz került szabadba, bár ez a román hatóságok szerint nem jutott el egyik folyóba sem. A másik eset Borsabányán történt, ahol a szennyvízülepítő tározó átszakadásával újabb szennyeződés került a Tiszába. Magyarországon védekezésre alig van lehetőség, és az időjárástól függően újabb szeny-nyeződésekre számíthatunk.


A Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség laboratóriumában Pallai Erzsébet biológus az újabb szennyeződés miatt Tiszabecsnél vett vízmintákat ellenőrzi. A szennyeződés eddig nem okozott károsodást a folyó élővilágában.      Fotó: MTI

A mostani tiszai szennyeződésnek két forrása van. Egyik a Borsabányán történt gátszakadás, ahol öt méter hosszú és két méter mély résen keresztül másodpercenként 40-50 liter meddővel szennyezett víz került a Vasér patakba. A másik pedig a korábbi nehézfém-szennyezés során a partra kirakódott meddős iszap újbóli bemosódása a Tiszába torkolló patakba. Vízügyi szakemberek szerint a baleseteket a korszerűtlen technológia és a figyelmetlenség okozza. Az igazi megoldás a megelőzés lenne, hiszen amikor a szennyezés már bekerült a folyóba, Magyarországon már nem tehetnek túl sokat. Elméletileg alkalmazhatnák a vízhigítást vagy a vegyszerezéses módszert, de a Tisza nagy vízmennyisége és sebessége miatt kérdéses, hogy mennyire válna be. A Veszélykezelési Központ, ha a szennyeződés mértéke miatt ezt szükségesnek látja, bevezethet bizonyos tilalmakat a lakosság megóvására. Ez történt mind a cián, mind az ólommérgezésnél, amikor is megtiltották a halászatot, az állatok folyóvízből való itatását, valamint az ásott kutak használatát. A központ szóvivője lapunknak elmondta, hogy a legújabb szennyezés erőssége nem indokolja különleges intézkedések bevezetését.
A március 10-i környezetszennyezéshez hasonlóan most is nehézfémek - cink, réz és ólom - kerültek a folyóba. Kótai László, a Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Kutatólaboratórium munkatársa a Hetek kérdésére elmondta, hogy ezeknek az anyagoknak kétféle módosulata lelhető fel: szabad és csapadék változat. Az élővilágra nézve az oldott változat jelent nagyobb veszélyt, mert a táplálékláncba bekerülve hosszú távon fejti ki hatását. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a ciánmérgezés azonnal jelentkező drasztikus hatásával, csak évek múltán bukkanhatnak fel olyan krónikus betegségek, amelyek gyaníthatóan a nehézfém felhalmozódásából erednek. A lebegő vagy csapadék változat közvetlenül nem hat a környezetre, csak akkor veszélyes, ha lebomlik oldható formára.
Szőke Sándor, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója elmondta, hogy a mostani szennyeződések után a nehézfémek oldott formájának koncentrációja el sem éri, a lebegő módosulat koncentrációja pedig nem haladja meg az erősen szennyezett kategóriát.
Az eseményekben meglehetősen ellentmondásos az időjárás, konkrétabban a csapadék hatása. Amíg a Magyarországon lehulló csapadék segíti a Tisza tisztulását, addig Romániában lehullva ront a helyzeten, újabb meddőt mosva a folyóba. Magyarics András, az árvízügyelet munkatársa elmondta, hogy legfontosabb feladat a Tisza élővilágának helyreállítása. Ez azonban nem egyszerűen haltelepítést jelent - ami meg is van tiltva -, hiszen előbb az alacsonyabb szintű életnek kell regenerálódnia.