Vissza a tartalomjegyzékhez

Karl Pfeifer
Egy náci orvos karrierje

Az Ausztriában kilenc gyermek meggyilkolásával vádolt dr. Heinrich Gross ma 84 éves. A március 21-én lezajlott tárgyaláson a bíró kérdésére („Hallotta és értette, ami itt elhangzott?”) dr. Gross azt válaszolta: „Mindent hallottam, semmit sem értettem.” Karl Öllinger zöld képviselő szerint ez a mondat jellemzi az általános osztrák nézetet az itt elkövetett náci bűnökről.


Heinrich Gross, volt náci orvos. Karrier a háború után    Fotó: Reuters

Dr. Gross fiatal pszichiáterként az Anschluss után, 1940-től dolgozott egy bécsi intézetben, ahol úgynevezett aszociális és testi-szellemi fogyatékos gyerekeket kezeltek. Ezek között voltak olyan gyerekek is, akik csak azért kerültek oda, mert részeg apjuktól menekültek, vagy mert megtagadták jobb kezüket felemelve „Heil Hitler”-rel üdvözölni a tanítót. Ebben a bécsi intézetben - mint másutt is a náci birodalomban - az orvosok sajátosan értelmezték a hippokratészi esküt, és sok pácienst inkább megöltek, mint gyógyítottak: 1940-45 között 772 gyereket gyilkoltak meg itt.
Amikor 1945-ben perbe fogták a gyilkos orvosokat, Grossnak szerencséje volt, mivel 1947-ig szovjet hadifogságban volt. Visszatérte után egy ideig rejtőzködött, majd 1948-ban letartóztatták, ám a bíróság felmentette. A Legfelsőbb Bíróság a hanyagul megindokolt felmentést nem fogadta el, de az államügyész 1951-ben, arra hivatkozva, hogy Gross már több mint két évet börtönben ült, nem emelt többé vádat. Gross az államtól még kártérítést is követelt, amit a bíróság elutasított, mivel „alapos gyanú alapján volt börtönben”.
Dr. Gross a Szocialista Párt (SPÖ) tagjaként rendkívüli karriert futott be, bűnei színhelyén lett főorvos. Ausztriában, úgy látszik, senkit nem zavart, hogy intézetében a meggyilkolt gyermekektől származó agypreparátumokat használta kutatásaira.
1962-ben sikertelenül pályázott egyetemi tanári állásra, de emlékeztették a preparátumok eredetére, és nem fogadták el a jelentkezését. 1975-ben azonban már az osztrák köztársaság a legmagasabb kitüntetést adományozta neki, amit tudósok kaphatnak.
1979-ben dr. Gross előadást készült tartani a „lelki betegek által elkövetett emberölési esetekről”. Fiatal osztrák orvosok röplapokat osztogattak, amelyben Grosst azzal vádolták, hogy részt vett több száz, állítólag fogyatékos gyermek meggyilkolásában. Gross a röplapért beperelte a felelős orvost, akit első fokon elítéltek. A másodfokú bíróság viszont 1981-ben felmentő ítéletet hozott, mert a vádlottnak sikerült bebizonyítania, hogy állítása igaz.
Ennek ellenére a bíróság nem indított eljárást Gross ellen, hiszen csak az emberölést látta bizonyíthatónak, az pedig 1981-re már elévült. A szocialista párt csak ezután zárta ki soraiból. De hát a régi jó kapcsolatok működnek. Az osztrák igazságszolgáltatást nem zavarta dr. Gross gyilkos náci múltja, egészen 1998-ig foglalkoztatták szakértőként. Karrierje alatt majdnem 30 ezer szakvéleményt adott.


Püspöknő a szélsőjobb céltáblája

Jó néhány éve egy protestáns lelkésznő előadását hallottam az osztrák rádióban az osztrák nemzeti karakter hibáiról és ennek történelmi okairól. Véleménye szerint az a tény, hogy a valamikor egészében protestáns Ausztriát erőszakkal rekatolizálták, sok probléma okozója.
Amikor a burgenlandi evangélikus püspöknő 1998 márciusában jelöltette magát a köztársasági elnöki posztra, nyíltan szólt a rasszizmus és antiszemitizmus ellen. Már akkor megindult egy Haider-párti hecc a bátor püspöknő ellen, aki egyébként három gyermek anyja, és egy lelkész felesége.
Mindez csak előjáték volt. Amióta február 19-én a nagy antirasszista tüntetésen Knoll püspöknő felszólalt, FPÖ-politikusok evangélikus keresztényeket hívtak fel arra, hogy írják alá a püspöknő leváltását követelő nyilatkozatot. Azóta állandóan csöng a telefon, vagy jönnek a névtelen levelek, és ismeretlenek szidalmazzák a lelkésznőt ilyen szavakkal: „Kár, hogy Adolf nincs többé!”, és „Magát a gázkamrába kellene küldeni.”
Március 20-án Knoll püspöknőnek „rendkívüli szabadságot” kellett kivennie, mert családját kímélni akarja. A rendőrség megkérte a 41 éves püspöknőt, vegye magnóra gyermekei hangját, és rögzítse ujjlenyomataikat - egy esetleges emberrablás esetére. Az osztrák evangélikus egyház teljes szolidaritásáról biztosította Knoll püspöknőt.(K. Pfeifer)