Vagyim Arisztov
Putyin és a többiek

Véget ért a választási kampány Oroszországban, amely sokban különbözött az 1996-os évitől. A fő különbség abban áll, hogy az éppen hatalmon lévő államfő, Vlagyimir Putyin már egészen a kezdetektől magáénak tudhatta a választók többségének szimpátiáját. Közvélemény-kutatók szerint a vasárnapi elnökválasztáson az oroszok 54 százaléka kész Putyinra szavazni, míg vetélytársára, a kommunista Gennagyij Zjuganovra csak 14.

Orosz katona szavaz Groznijban. Putyin háborúja    Fotó: Reuters

Idén hiányzott a legutóbb jellemző nyílt antikommunista propaganda. Egyrészt nem egyedül Zjuganov lesz Putyin vetélytársa: rajtuk kívül még tíz elnökjelölt van. Másfelől az idők során kiderült, hogy a kommunista párt vezetője jelentős mértékben különbözik a régi idők kommunistáitól. Nem ellenzi a magántulajdont, és már azt sem szorgalmazza, hogy vizsgálják felül a privatizációt (mely a lakosság nagy része szerint szabadrabláshoz volt hasonló). Zjuganov támogatója a többpártrendszernek, és igyekszik megőrizni a gazdasági és politikai szabadságjogokat. Ezenkívül jó kapcsolata van a vallási vezetőkkel, elítéli a régebbi kommunista vallási üldözést, és azt mondja, hogy ma már minden harmadik kommunista hisz Istenben. Zjuganov és pártja már elég szervesen összekapcsolódott a jelenlegi hatalommal, egységes vezető elitté olvadva össze azzal. A kommunisták készek együttműködni a hatalommal különféle kompromisszumok árán is.
Igazán ellenzéki pártnak a „Jabloko” számít. Vezetője, Grigorij Javlinszkij komoly ellenfele lehet Putyinnak. Úgy tűnik, ezzel Putyin emberei is tisztában vannak. Az általuk vezetett propagandahadjárat főleg Javlinszkij ellen irányul. Azzal vádolják, hogy túlzottan sokat költ a saját kampányára, és gyakran felteszik a kérdést, hogy miből. A Kreml-párti újságírók és tévériporterek azt hozzák fel ellene, hogy üzleti kapcsolatai vannak a külfölddel, különösen Amerikával. Oroszországban a jelenlegi közhangulatot tekintve az ilyen vádak majdnem olyan szintűek, mintha valaki hazaáruló lenne. Még azt is a szemére vetik, hogy plasztikai sebészek szolgálatait veszi igénybe, hogy a választói szépnek és egészségesnek lássák őt.
Egyébként ugyanezt Zjuga-nov is megkapta. Ilyen módon a jelenlegi orosz választási kampány antikommunista helyett amolyan egészségügyi és fitness jelleget öltött. Persze minduntalan az a vélemény kap hangsúlyt, mely szerint csakis Putyin személyében garantált egy igazán egészséges orosz elnök. Ezt volt hivatva alátámasztani az a képsor is, mikor Putyint bemutatták, ahogy egy SzU-27-es harcirepülőgép kabinjában utazik. Úgy tűnik, a kremlbeli agitátorok az eddigi ellenzékiek fegyveréhez nyúltak, akik mindig is szerettek Jelcin gyenge egészségi állapotára, mint alkalmatlansági tényezőre hivatkozni. Most éppenséggel az ellenzéki jelöltek a „legbetegesebbek”, a Kremlé pedig a legéletrevalóbb.
A kampány alapján úgy tűnik, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij nem önálló szereplő. Talán csak azért engedték őt a politika színpadára, hogy magához vonzza Zjuganov legagresszívabb választóit és utat készítsen Putyinnak. Nemrégiben bejelentette: „Ha elnök leszek, 30 évig nem lesz választás. Rögtön létre hozok egy 3 milliós hadsereget, egy milliós KGB-t, és milliós orosz rendőrséget. Megfojtom a Kaukázust.. El fogják felejteni ezt a szót…” Zsirinovszkij gyakorlatilag magával ijesztgeti a választókat, hogy a Putyinnak szánt vád - mely szerint rendőr-rezsimet és diktatúrát hoz létre - ne tűnjön olyan félelmetesnek. Inkább attól féljenek, hogy Zsirinovszkij kap hatalmat…
A fő jelöltnek természetesen Putyin számít. Érdekes, hogy az őt támogató választási kampány mintha az ő részvétele nélkül zajlana. Mindenhol csak ügyvezető elnöki minőségben jelenik meg, dönt bizonyos dolgokban, és ígér jövőbeli segítséget. Putyin látogatásait rendszeresen elemzik a médiák - mindezt olyan módon, hogy ne tűnjön agitációnak vagy reklámnak. Ilyet úgymond, csak a többi jelölt tesz - Zjuganov és Javlinszkij - hogy minden adandó alkalmat megragadnak egy kis önreklámozásra. Maga Putyin egyetlen szóval sem kritizálja vetélytársait, ami választói szemében a talpig becsületes, tisztességes ember benyomását kelti. A média segítségével felépített „legemberarcúbb jelölt”, Vlagyimir Putyin alakja. „Más jelöltre nincs is szükségünk” - nagyjából így lehet értelmezni a Putyin-szimpatizáns média eszméit.