Március 20-án kora reggel az Egyesült Államok kormányának képviselői
ügyvédekkel találkoztak az ország legnagyobb katonai támaszpontján, a texasi Fort
Hoodban, hogy megpróbáljanak választ kapni az amerikai közelmúlt egy sokat vitatott
tragédiájának rejtélyére. 1993. április 19-én a felfegyverzett szövetségi erők
51 napos blokádját követően kigyulladt a texasi Waco közelében a Mt. Carmel
elnevezésű épületkomplexum, amelyben David Koresh és mozgalmának követői
barikádozták el magukat. Hét éve folyik a vita arról, hogy terheli-e felelősség az
amerikai hatóságokat a nyolcvan ember - köztük tucatnyi gyermek - halálát okozó
tűzvészért.
Az 1995-ben egyszer már lezárt vizsgálatot tavaly azt követően újították fel,
hogy az ostromot annak idején Washingtonból irányító FBI-tiszt, David Coulson egy
dallasi újságnak elmondta: néhány órával a tűz kitörése előtt a szövetségi
nyomozóhivatal emberei gyúlékony könnygázgránátokat lőttek az épületbe. (Hetek,
1999. augusztus 28., )
Mivel a két fél álláspontja ütközött egymással, valamint a szövetségi szervek
jelentéseiben is voltak ellentmondások, Walter S. Smith szövetségi bíró elrendelte
az újrajátszást. Nyolc résztvevő először különböző fegyvereket használt
fekvő, illetve térdelő helyzetből. Azután lassan előrenyomult az osztag egy
meghatározott tüzelőállásba, ahol előbb egyes lövéseket adtak le, majd rövid és
hosszú sorozatokat önműködő fegyverekből. A gyakorlatot négyszer megismételték,
miközben egy FBI-repülőgép és a Brit Haditengerészet helikoptere filmfelvételeket
készített más-más magasságokból. A terepen pedig egy páncélos húzott keresztül
egy olyan szakaszon, amelyet szeméttel, alumíniumhulladékkal és üvegtörmelékkel
szórtak tele, néhány helyen pedig víztócsák helyezkedtek el. Az egésznek az volt a
célja, hogy megoldja az ellentétes nézeteket. A felperesek ügyvédei ugyanis azt
bizonygatták, hogy a villanásokat fegyvertűz váltotta ki, míg a szövetségi
hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy azok a telep körül szétszórt szeméttől
származtak.
Gyors és világos válasz azonban az újrajátszás után sem várható, ugyanis a
szövetségi bíró váratlanul megtiltotta az ügyvédeknek, hogy nyilvánosságra
hozzák a videoszalagokat. A brit vállalat, amely Danforth szenátor kérésére
lefolytatta a kísérletet, 30 napon belül jelentést tesz majd a bíróságnak. Az
ellenfelek még mindig ellentétes nézeteket vallanak, bár elismerik, hogy további
vizsgálatokra és elemzésekre van szükség, mielőtt bármiféle végleges
következtetést lehetne levonni. A wacói per tárgyalása május 15-én kezdődik.
Titkosított jonestowni akták
Egy másik tragédia, a Népek Temploma kultusz jonestowni tömeges öngyilkossága
kapcsán szintén felmerültek kérdések a bűnüldöző szervek eljárásával
kapcsolatban. Az esemény huszadik évfordulóján készült jelentés (Mi is történt
Jonestownban?, Hetek 1998. november 21.) emlékeztet arra, hogy a guayanai őserdőben
elpusztult több mint 900 ember - köztük 270 gyermek - halálának körülményeit a
mai napig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni.
A CNN hírtelevízió összefoglalója szerint az elmúlt évek során több pletyka
keringett a CIA szerepéről. Egyesek szerint titkos ügynökök épültek be a csoportba,
hogy információt gyűjtsenek. Mások szerint az sem lehetetlen, hogy a CIA
személyiségkontroll-kísérletet végzett a zárt közösséget alkotó kultusz tagjain.
1979-ben a törvényhozás külügyi bizottsága megállapította, hogy Jim Jones, a
kultusz vezetője szélsőséges paranoiában szenvedett. 1980-ban kimondták, hogy a
CIA-nek nem volt előzetes információja a tömeges öngyilkosság tervéről. Az ügy
kapcsán kibocsátott 782 oldalas jelentés mellett azonban az 5000 oldalnyi dokumentum a
mai napig titkos.