Hetek-összeállítás
Tűzáldozat a Szűznek

Több mint 530 ember vesztette életét Ugandában, amikor az Isten Tízparancsolatának Helyreállítása Mozgalom elnevezésű szekta tagjai magukra gyújtották templomukat. A szektát szélsőséges nézeteik miatt kiközösített római katolikus papok és apácák alapították 1989-ben. Egyik vezetőjük, egy 40 éves volt prostituált március elején bejelentette: megjelent neki Szűz Mária, és azt ígérte: március 17-én eljön értük, és a mennyországba viszi csoportjukat. A helyszínen talált további áldozatok azonban arra utalnak, hogy nem minden tag választotta önként a pusztulást.

Egy katona az ugandai tragédia helyszínén. A szobrok és a feszületek is porrá égtek     Fotó: Reuters

A mozgalom vezetője, Joseph Kibveteere valószínűleg szintén az áldozatok között van. Kibveteere még a nyolcvanas évek elején azt állította: magnószalagra vett egy beszélgetést Szűz Mária és Jézus Krisztus között, amelyben a Szűzanya a közelgő világvégéről beszélt, mivel úgymond az emberek nem tartják meg a tízparancsolatot.
Kibveteere ezért hozzáfogott, hogy létrehozza mozgalmát, amelynek tagjait a közös énekléseken kívül némasági fogadalomra szólította fel, és megtiltotta nekik a szexuális életet. Kibveteere a világvégét 1999. december 31-re tette, de amikor a korábban „Prófétaként” ismert vezető jövendölése nem teljesedett be, a dátumot 2000. december 31-re módosította.
A kultusztagok március 17-én templomukba meneteltek, beszögelték az ablakokat és az ajtókat, majd sósavval vegyített benzinnel felgyújtották magukat. Stephen Okvalinga helyi rendőrfőkapitány állítása szerint az áldozatok között 78 gyermek is volt.
A közeli faluból sokan látták a történteket. Egy asszony elmondta: a gyerekek először kijöttek a templomból és a környéken játszottak, de a szekta vezetői visszakényszerítették őket a felnőttek közé. Később robbanást és sikolyokat hallott, majd a templom egyik bedeszkázott ablakának résén keresztül látta, hogy a templomban minden ég és az emberek haldokolnak. Más szemtanúk szerint a templomban a szektatagok az oltárhoz mentek, ahol papjuk és vezetőjük, Kibveteere megáldotta, majd benzinnel locsolta le őket. Kezükbe egy-egy szál gyertyát adott, majd a kultikus képekkel és szobrokkal feldíszített terem sarkába vonultak, ahol felgyújtották magukat. A rendőrök a felnőtteket öngyilkosság, a gyerekeket viszont gyilkosság áldozataként fogják kezelni.
Tumvesigje Kajungu nem tartozott a csoporthoz, de felesége és hat gyermeke odaveszett a tűzben. Van, aki ennél is rosszabbul járt: Justine Rusenja édesapja és édesanyja mellett tizenegy családtagját vesztette el.
Az elszenesedett emberi maradványokat elítélt rabok temették el egy tömegsírba, a rendőrök azonban a vizsgálat során újabb holttestekre bukkantak: öt halottat a mellékhelyiségben találtak meg friss betonba temetve. Őket feltételezhetően megerőszakolták, majd valószínűleg röviddel a dráma előtt megmérgezték vagy megfojtották.
„Biztos vagyok benne, hogy a tagjaik közül sokat meggyilkoltak” - szögezi le az El Mundo című spanyol lapban Bernard, az egyik áldozat fia. „Többen közülük ki akartak lépni, de nem engedték őket. Azt, hogy mi történik, el sem tudtuk képzelni.”
Elvira, Bernard spanyol felesége így számolt be a szektánál tett látogatásáról: „Nagyon furcsa volt a légkör. Alig volt kapcsolatunk velük. Szólni egyáltalán nem szóltak hozzánk. Egymással sem beszéltek, csak írásban és gesztusokkal kommunikáltak. Volt ott egy iskola, állatokat tartottak, földet műveltek, de nem volt villany, és nem volt semmi kapcsolat a külvilággal.”
Bernard az újságcikkben hozzátette: „Kifejezetten azért alapították a szektát, és azért állították fel a birtokot, hogy elszigetelődjenek a világtól, mintha Noé bárkájáról lenne szó. Mivel nem fogadták el a házasság intézményét, a belépő házastársakat is elválasztották egymástól.”
„Ennek a szektának minden ágazatát betiltjuk, és jobban fogunk ügyelni a nem állami szervezetek bejegyzésekor” - szögezte le Edvard Rugumajo ugandai belügyminiszter, ugyanakkor hozzátette: „Nem vethetünk azonban véget a vallásszabadságnak.”
Joveri Muszeveni ugandai elnök írásos közleményében szintén leszögezte, hogy a kormány „hisz a vallásszabadságban. Ugyanakkor az is feladata, hogy megvédje az ugandai emberek életét”.
Az ugandai hatóságok most azon fáradoznak, hogy felszámolják a vallási mozgalmat, amelynek az országban - a The New Vision című kampalai újság értesülései szerint - mintegy négyezer-kettőszáz tagja lehet. Az eset kapcsán egy másik bűntény is felszínre került: Bisanga Kabusanga, aki egykor Kibveteeréhez hasonlóan szintén katolikus pap volt, 1978-ban kilenc nőt gyilkolt meg méreggel egy általa szervezett szektában. Ő maga azonban nem vette be a mérget. Elfogása után a hatóságok 72 év börtönbüntetésre ítélték, Idi Amin diktátor 1979-es megbuktatásakor azonban szabadon engedték.
Az AIDS által megtépázott Ugandában (ahol egyes becslések szerint a lakosság 25 százaléka AIDS-es) nem egy szélsőséges szekta létezik. A Daily Telegraph című angol napilap értesülései szerint „Az Úr Ellenálló Mozgalma” nevű ugandai szervezet, amelyet Joseph Kony egykori római katolikus ministránsfiú vezet, legalább tízezer gyereket rabolt már el. Célja a kormány megdöntése és egy, a tízparancsolatra épülő állam lét-rehozása. Kony emberei az elrabolt gyerekeket beszervezik a mozgalomba, a fiúkat arra kényszerítik, hogy katonákként megöljenek és elraboljanak más gyerekeket, a lányokat pedig szexrabszolgának használják.
Az 1980-as évek közepén, amikor Uganda tizenöt éves véres polgárháborújából kezdett lábra állni, egy magát spiritiszta médiumnak nevező ugandai nő mozgalmat szervezett, sérthetetlenséget ígérve annak a gerillahadseregnek, amelyet ő vezet a harcba. A katonák kami-kázeként rohantak a halálba, mivel úgy hitték, a varázslónőtől kapott mágikus olaj megvédelmezi őket a golyózáporban.