Sebestyén István
Drogutazás

A futárok nemegyszer maguk is drogfüggők. Pár ezer dollárért vállalják a kockázatos utazást. Vannak, akik akár egy kilogramm speciálisan becsomagolt drogot is képesek lenyelni, noha tudják: életüket kockáztatják, ha a kapszulák közül akár egy is megsérül a gyomrukban. Előfordul az is, hogy a „szállítómunkásoknak” saját gyermekeik egészsége és épsége sem számít, pici gyermekeiket is „bevonják” a csempészésbe. Egy ilyen eset során egy egzotikus országból diplomáciai bravúrral sikerült hazahozatni a szülők felelőtlensége miatt bajba került gyermeket. A szankciók mindenhol szigorúak, példának okáért egy magyar férfi Peruban nem kevesebb, mint húsz év börtönbüntetést kapott az általa csak csínytevésnek minősített futárkodásért. Vele együtt több tucat magyar ül börtönben vagy előzetesben külföldön „drogfutárkodásért”. A CIA legutóbbi, 1999-ben kiadott és az interneten is olvasható (www. odci.gov) országjelentése szerint Magyarország „a délkelet-ázsiai heroin és cannabis fő átrakodópontja és tranzitútvonal a dél-amerikai kokain számára”.

Négy tonna marihuána és három mázsa hasis megsemmisítésére készülnek az indonéz rendőrök Dzsakartában. Ez a szállítmány már nem utazik Fotó: Reuters

A szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágának az egész világon a kábítószer-kereskedelem tekinthető. A drog éves szinten több százmilliárd dollárt hoz a szervezett bűnözői csoportoknak. Ezeknek a szervezeteknek azonban ezért a pénzért rengeteg erőt kell kifejteniük: legfontosabb feladatuk, hogy az árut a termelés helyéről eljuttassák a fogyasztókhoz. Ehhez a nem egyszerű feladathoz egy nagyon jól kidolgozott - a legális gazdaságban kialakultakhoz hasonló - kereskedelmi láncot kellett kiépíteniük, persze mindennél jobban szem előtt tartva a biztonságos szállítást. 
„Ezeknek a láncolatoknak egyik legfontosabb és egyben a legveszélyesebb feladatot magukra vállaló szereplői a csempészek, vagy más néven futárok” - magyarázza Hollósi György rendőr-alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága kábítószer-bűnözés elleni osztályának helyettes vezetője.
Az utóbbi időben egyre több magyart is maguk között tudó szállítók módszerei a vámosokkal folytatott küzdelemben évtizedek óta folyamatosan változnak, sőt fejlődnek. Erre jó példa, hogy amíg a kilencvenes évek elején a nagylaki vámosoknak egy török sofőr vezette, török vállalat tulajdonát képező, török rendszámú kamion láttán szökött fel a vérnyomásuk, addig 94 után ez már aligha volt árulkodó jel: a maffiák ugyanis áttértek a „Nyugat-Európában bejegyzett vállalat, nyugat-európai kamion, nyugat-európai rendszám” módszerre, és csupán a sofőr maradt török. 
„Az elmúlt évek adatai alapján már az is látható, hogy egyre kevesebb a kamionokban elrejtett nagyobb szállítmány” - egészíti ki a képet Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője. Nem véletlen a váltás, hiszen többször előfordult, hogy a drogmaffiák a „pótolható” futár mellett, annak lebukásával több száz kiló drogot - egy esetben mintegy két tonna marihuánát - is „elbuktak”, ami a nem annyira tőkeerős szervezetek esetében a csőddel volt egyenlő. 

Óvatos öszvérek

Ami a hazánkba leginkább légi úton érkező kokaint illeti, ennek a csempészetére „dolgozták ki” a legextrémebb és minden bizonnyal legéletveszélyesebb módszert. A futárokon belül külön csoportot alkotó „öszvérek” ugyanis kis kapszulákban akár egy kiló drogot is képesek lenyelni. Ez azért veszélyes, mert, ha a kapszulák megsérülnek, az „öszvér” akaratán kívüli túladagolásban azonnal meghal. „Egy gyakorlott vámosban akkor merül fel először, hogy egy »nyelővel« áll szemben, amikor kiderül: az illető Dél-Amerikában járt, de csak két napot töltött ott kézitáskája társaságában” - avat be egy műhelytitokba Sipos Jenő. Az ilyen „öszvér természetű” utasokat a fentieken túl óvatos mozgásuk, körültekintő evési, ivási szokásaik is elárulhatják. A körültekintés azért szükséges, mivel egy-egy hirtelen mozdulat, vagy bizonyos ételek következtében a kokainzacskók a kelleténél hamarabb „kiszaladhatnak”. 
Néhány évvel ezelőtt - elevenít fel egy érdekesebb történetet Hollósi György - egy bogotai parasztember akadt fenn a vámosok hálóján: a röntgen idegen anyagot mutatott ki a testében. Az érintett saját bevallása szerint száz darab, egyenként hat grammos kapszulát nyelt le. A tököli rabkórházban, a tárgyi bizonyíték megszerzésénél azonban csak kilencven kapszula „jött a világra”. A nyomozók szerint a maradék tíz minden bizonnyal annál tűnt el, akit megbíztak a drog átadásával. A futárságot egyébként egy adósság törlesztéseként vállaló férfi jobban járt azzal, hogy lebukott, hiszen ha eljut a címzetthez, könnyen az életébe kerülhetett volna a hiányzó tíz kapszula.

Szomjazó vándorok

A kokain Magyarországra csempészésében azonban korántsem csupán dél-amerikaiakat alkalmaznak: a magyar futárok Dél-Amerikába utaztatása már a kilencvenes években megkezdődött. Hollósi György elmondása szerint a futárszervezés tipikus alaptörténetének számít, amikor magyar lányok szórakozóhelyeken összeismerkednek különböző afrikai országok állampolgáraival, akik, ha még valami pénzük is van, könynyen el tudják csavarni az egzotikumokat kedvelő lányok fejét. A fekete lovag aztán néhány nap múlva felajánlja a lánynak, hogy mivel olyan nagy megbecsülésnek örvend, ingyen kiutaztatná Sao Paulóba, néhány napos városnézésre. Visszafelé pedig - ha már úgy is ott van - egy kis csomagot kellene csak elhoznia, persze azt nem ingyen. Ha a lány igent mond, a pár napos városnézésből könnyen egy tizenöt éves börtönbüntetés is kerekedhet.
Az utóbbi időben Magyarország hagyományos tranzit szerepe mellett egyre inkább célország is lett. A hazai piacokon széles körben fogyasztott diszkódrogok importja a beszerzéstől kezdve a szállításon át egészen a terjesztésig magyar kézben van. Ahogy Hollósi György mondja: „A magyar futárok úgy járnak ki Hollandiába, mint szomjas vándor a jó kútra.” Kívülről tudják, mikor kell ahhoz indulniuk, hogy a legnagyobb forgalomban érjenek a határra. 
A szakértők általában megegyeznek abban, hogy a drogfutárság nem kifejezetten megélhetési bűnözés. Akik futárságot vállalnak, azok általában közepes jövedelemmel rendelkeznek, nincsenek rászorulva, hogy elvállalják a megbízást, de a gyors meggazdagodás és nem utolsó sorban a kaland reményében megteszik. Az sem ritka, hogy a futár maga is drogfüggő, és a szükséges adag fejében újabb és újabb fuvart kell vállalnia. Van, aki drog nélkül is visszaeső lesz: rákap erre a nem nehéz pénzszerzési módszerre.

Drogcsempészet - családostul

A határainkon ki- és belépő futárokkal a közelharcot a vámosok veszik fel, akiknek az évi százezres nagyságrendű határátlépő közül kell kiszűrniük az ehhez képest elenyésző számú - tavaly például 184 esetben tetten ért - csempészt. 
„Ráérzőkészség kell, ez a legfontosabb - állítja Sipos Jenő. - Egy vámos, aki nap mint nap több ezer utassal találkozik, egy idő után meg tudja mondani: ki az, akit alaposan meg kell vizsgálni, mert valamit rejteget.” Ez persze nem minden esetben kábítószer, de a kocsiban ilyenkor valaminek mindig lennie kell. 
A futárok természetesen minden létező módon próbálják elaltatni a vámosok gyanúját. Személygépkocsik esetében például egyre gyakoribb, hogy családok, barátok utaznak együtt, hogy eltereljék a figyelmet. Előfordul, hogy gyermeket is belevonnak a csempészetbe, velük fedezik a drogot. A futárok a technikai megoldások terén is igen nagy leleményességről tesznek tanúbizonyságot: a vámosok találtak már drogot átalakított benzin- és gáztartályban, pótkerékben, szerszámosládában is. Volt olyan eset, amikor az egyik keleti határátkelőre egy üres hűtőkocsi állt be, ami addig senkinek sem volt gyanús, amíg az egyik vámtiszt fel nem tette a jogos kérdést: miért megy ez a hűtőkocsi 600 kilométert üresen. A tüzetesebb vizsgálatnál aztán kiderült: a kamion plafonjába jelentős mennyiségű drog volt beépítve.
A nemzetközi szinten is elismert magyar vámosok egyetlen szívfájdalma, hogy nagyon sok esetben ugyan elkapják a futárt, de az igazán nagy pénzeket zsebre vágó megbízók rendszeresen megússzák az ügyet. Sipos Jenő szerint, ha a Vám- és Pénzügyőrség kábítószer-bűncselekmények ügyében nyomozati jogkörrel rendelkezne, a már rengeteg tapasztalatra szert tett, speciális kutatócsoportokat működtető szervezet a drogkereskedelem többi résztvevőjének a lefülelésében is jelentős sikereket tudna elérni.

---

„Jelenleg 37 magyar állampolgárról tudunk, aki az eljárás valamelyik szakaszában letartóztatásban van külföldön kábítószer-bűncselekmény miatt” - mondta a Heteknek Zanathyné Dr. Martin Györgyi, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának a vezetője. A kábítószer-bűncselekményeket a világ legtöbb országában nagyon szigorúan büntetik. Bár még nem volt rá példa, de előfordulhat, hogy egy magyar drogfutárt akár halálra is ítélhetnek bizonyos országokban.
„Amennyire meg tudjuk ismerni az egyes eseteket, sokszor felelőtlenség, átgondolatlan magatartás juttat ilyen szörnyű helyzetbe embereket. Ékes bizonyíték erre annak a házaspárnak az esete, akik saját gyermekükkel és egy kölcsön kapott kutyával vállalkoztak egy olyan útra, aminek letartóztatás lett a vége. Az eset egy arab országban történt, a gyermeket csak nagy erőfeszítések árán tudtuk hazahozni, de rosszabb esetben el is tűnhetett volna” - emlékezik vissza egy esetre a főosztályvezető asszony. 
Sokan minden bizonnyal úgy gondolják, hogy ez csak csínytevés, nem érzik át a cselekedetük súlyát. Valószínűleg az a magyar férfi is így gondolta, aki kilenc és fél kiló kokaint próbált kicsempészni Peruból, ahol most 20 éves börtönbüntetését tölti. A külföldi magyar képviseletek szerepe az, hogy ellenőrizzék: az illető jogai érvényre jutnak-e az eljárás során. „Jogerős ítélet esetén, főleg európai országokban kérhetjük a vonatkozó nemzetközi szerződés alapján, hogy az elítélt itthon töltse le a büntetését, de egyetlen országban sem tudunk még csak enyhíteni sem a jogerős ítéleten” - oszlatja el a maradék tévképzeteket is Martin Györgyi. Azokban az Európán kívüli államokban a legnehezebb a segítségnyújtás, ahol a két ország között nincs jogsegélyegyezmény, illetve ahol nincs képviselet, konzulátus. Itt már csak a humanitárius szervezetek, egyházak tudnak segíteni - némi lelki vigasz erejéig.