Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Koszvadt partizánok, nem rendes magyarok

„Új magyar feltámadásra van szükség, és ezt csak mi magunk hívhatjuk elő a magunk lelkéből, saját akaratunkból” - mondta a Hősök terén tartott nagygyűlésén Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke. A vezér beszédét - melyre több ezer mélymagyar volt kíváncsi - a rossz idő ellenére egyórás műsorral vezették fel a szervezők. A hangulatért olyan művészek kezeskedtek, mint Csurka László, Hegedűs Zsuzsanna (Hegedűs Lóránt református lelkész lánya) vagy Gidófalvy Attila és zenekara (szólót énekelt Nagy Ferenc, korábban a „nemzet csótánya”). A műsorvezető szerepét betöltő Győri Béla pártszóvivő a vidékről érkező szimpatizánsokat sem mulasztotta el köszönteni, külön kiemelve a tiszaeszláriakat. „Emlékezzünk egy pillanatra a tiszaeszlári kislányra!” - kezdte a zsidózást in medias res. 


Csurka István pártelnök. Pozíciókba kívánkoznak Fotó: MTI

A pártvezérre - és habos Kőbányaira - szomjazók eközben egyre türelmetlenebbül várták a főszónokot. 
Az emelvényre lépő Csurka ismét a régi lemezt tette fel: sallangmentes stílusban ostorozta többek között a „liberális, nemzetközies sajtóhatalmat”, az „idegen érdekeket szolgáló liberál-bolsevikokat” vagy a „pénzügyi diktatúra embereit”. A szónoklatot végigkísérő jellegzetes népi motívum volt a közönség (csőcselék?) soraiból elhangzó „vesszen Trianon!” „vesszen Demszky!” felkiáltások sorozata, utóbbinak pedig többen is melegen ajánlották az Izraelbe való távozást. A pártvezér szerint ezek a „liberál-bolsik” már sehol sem lennének, ha a magyar sajtó, amelynek „minden betűje, szava idegen érdeket szolgál”, illetve a nemzetet tájékoztató „koszvadt partizánok” nem védelmeznék, és nem akarnák viszszacsempészni őket a hatalomba. Csurka szerint, ha valaki ilyen nyíltan, világosan fejezi ki magát, mint ő, akkor szembe kell néznie azzal, hogy felcímkézik, antiszemitának titulálják. Ezért megnyugtatásul közölte: azoknak, akik „zsidó létükre mégis itt vannak”, nem kell félniük. Erre csak a gazembereknek és a haszonlesőknek, a más nyakán élősködőknek van okuk, akiknek legfőbb ismertetőjegyük, hogy nem rendes magyarok. (Saját, immár 100 millió forintos, három bíróság által megítélt adósságáról ezúttal nem szólt Csurka.) 
A politikus az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán is kételyeinek adott hangot. „Magyarország nem lehet az EU teljes jogú tagja, mert ha az lehetne, akkor ez már megtörtént volna.” A páratlan logikai érzékéről bizonyságot tett MIÉP-elnök szerint az EU-nak csak azért van szüksége Magyarországra, hogy gazdaságát kihasználja, illetve, hogy ütközőzóna legyen az egykori Szovjetunió romjain maradt „300 millió éhes, nyomorult ember és a kényelmesen élő Nyugat között”. 
A csatlakozás kapcsán Csurka azt is kifejtette: ez addig nem fog sikerülni, amíg Erdély felől szennyezik a Tiszát; a szennyezést pedig csak úgy lehetne megszüntetni, ha Erdély független státust kapna. 
A politikus a továbbiakban egy tisztességen alapuló, szerény, de fenntartható növekedést nyújtó, gondoskodó nemzeti államról vizionált, melyben - mint mondta - a bankcsalások mögött álló bankárokat egy kistarcsai internáló táborba gyűjtenék, „ahol a bírói ítéletekkel szabadon kereskedhetnének”. Csurka szemléltetésül azt mondta: jelenleg a Világbanknál tevékenykedő Bokros Lajos például sokkal nagyobb hasznot hozna az országnak zárkaparancsnokként.
A pártja számára egy „új honfoglalást” célul kitűző vezér szerint a változások véghezviteléhez a nemzeti radikálisok keménységére és határozottságára van szükség. Mint mondta: „Együtt kell elfoglalnunk minden lehetséges pozíciót, ezzel megteremtve egy új magyar önépítés feltételeit.” 
Győri Béla, a párt szóvivője a rendezvényt értékelve lapunknak elmondta: sikeresnek ítéli a találkozót, csak azt sajnálja, hogy a Hetek olvasói közül nem voltak ott még többen. „Bizonyára kellőképpen tájékozódtak volna Magyarország jelenlegi lelkiállapotáról és a mi jó szándékunkról.”