Vissza a tartalomjegyzékhez

Bárdos Róbert
Filmek Írországból

Március 2-a és 8-a között a Művész mozi díjnyertes ír filmek széles skáláját mutatta be a nagyérdeműnek. Olyan újabb alkotások szerepeltek a műsoron, melyeket a magyar közönség eddig még nem láthatott, ezért a vetítések eredeti nyelven vagy szinkrontolmácsolás kíséretében zajlottak. Az egyik film vetítésén (Egy kapcsolat vége, melynek magyarországi bemutatója április 27-én lesz) jelen volt Stephen Rea is, a neves ír színész, Neil Jordan filmjeinek sokat foglalkoztatott szereplője. A széles választékú program keretében esténként két játékfilmet, délutánonként pedig dokumentum- és amatőr kisfilmeket nézhetett meg a közönség, amely rendre zsúfolásig megtöltötte a nézőteret.

A számos bemutatott vígjáték egyikét, az Agnes Browne című filmet nemsokára a magyar mozik is játszani fogják. Az 1967-ben játszódó történet egy életrevaló családanyáról szól, arról, hogyan igyekszik megözvegyülve újból egyenesbe jönni. A film nem szűkölködik helyzetkomikumokban, és a befejezése meglehetősen váratlanra sikeredik.
A vetítéssorozaton a Bűncézár című gengszterfilm is vászonra került, amely az egyik leghírhedtebb dublini bűnöző, Martin Cahill életéről szól. A John Boorman rendezésében készült alkotás ifjúkorától mutatja be Cahill pályafutását, ahogy furfangos módszerekkel kiépítette a hatalmát, átverve a rendőrséget és a bírósági hatóságokat. Némi párhuzam vonható Neil Jordannak egy IRA-vezért életre keltő alkotása - a „Michael Collins” - és Boorman filmje között a tekintetben, hogy mindkettő igyekszik bemutatni az írek megosztottságát, azt, hogy mennyire képtelenek hosszabb távon egy-egy közös ügy érdekében összefogni. Visszatérő motívum az árulás és a kiábrándultság, az „úttörők” elszigetelődése saját mozgalmukon (bandájukon) belül.
A filmhét kezdeményezője, a Ma-gyar-Ír Baráti Szövetség azzal a deklarált céllal szervezte meg az eseményt, hogy Írországot új szemszögből, kortárs filmművészetének legjaván keresztül is megismertesse a hazai közönséggel. A látottak alapján végül is elmondható: a filmek - még az amerikai segédlettel létrehozott alkotások is - némileg közelebb vittek a zöld szigeten uralkodó állapotok, a társadalmi feszültségek és a megosztottság megértéséhez.