Hetek - IV. évfolyam, 11. szám, 2000. március 11

Kisebb feszültséget szült a kormányprogram egy pontjának megvalósítására való törekvés. Sem a Fidesz-MPP, sem az FKgP nem támogatja azt, amiben korábban megállapodtak, nevezetesen a vagyoneredet vizsgálatát. Az ügyben túlbuzgónak tűnő Csúcs László a kisgazda frakcióvezető-helyettesi pozícióját is hajlandó feláldozni. Bánk Attila frakcióvezető csak annyit mondott erre: „Biztosan sokat dolgozott…”

A kormányprogram valóban tartalmazza, hogy „a kormány arra törekszik, hogy visszaszorítsa a gyanús módon, illegális tevékenységből, közteherfizetés alól kivont jövedelmekből keletkező vagyongyarapodást… A vagyoneredet ellenőrizhetőségének előfeltételeként a kormány annak alkotmányos feltételeit kívánja megteremteni.” Az elhatározás tehát megvan, csak a szándék hiányzik. Csúcs László javaslatát ugyanis senki nem támogatta, sőt saját frakciója is elhatárolódott tőle, így hát lemondott. Bánk Attila szerint alapjában véve jó ötlet a vagyonnyilatkozat, ennek kidolgozására bátorította is Csúcsot, azonban jelezte, a törvénytervezetet most nem lehet kivitelezni. Valószínűleg ezt ő félreértette - mondta lapunknak Bánk Attila. A javaslat ugyanis az Alkotmány módosítását követelné. Eddig három alkotmánybírósági döntéssel áll szemben, a módosítást pedig nem támogatja sem a kormány, sem az ellenzék, így a szükséges kétharmados többség hiú ábránd.
Szekeres Imre, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának elnöke elvileg támogatná a vagyonosodás ellenőrzését, de nem a mindennapi életszükségletekre vonatkozó dolgok (lakás vagy autó), hanem a magyar élethelyzetnél nagyobb értékű vagyon adóztatását tartja elfogadhatónak. De mint annyi más, ez sem valósul meg a kormányprogramból - tette hozzá.
A kormány programjának végrehajtására törekedni kell - szögezte le a fideszes Mádi László, a költségvetési bizottság alelnöke -, de ez a dolog nem oldható meg máról holnapra - tette hozzá.
Az eltitkolt jövedelmekből származó vagyongyarapodás - sajnos - nem fenyegeti a bérből és fizetésből élők tömegét. A KSH adatai szerint 1998-ban a háztartások egy főre eső nettó éves jövedelme 306 ezer 560 forint volt, és ennek csupán 4 százalékát, azaz 12 ezer 830 forintot fordítottak látványos vagyongyarapodásra, azaz lakásépítésre, illetve ingatlanvásárlásra. Nem véletlen ez a rendkívül alacsony szám, hiszen a családok kiadásainak legnagyobb része (30 százaléka) az élelmiszerekre, 18 százaléka a lakásfenntartásra, 13 százaléka pedig közlekedésre, hírközlésre csoportosul át. Ez a három kiadási tétel elviszi a fizetés 62 százalékát, és ekkor még nem szórakozott, nem üdült, nem ruházkodott a család.
A vagyoneltitkolás inkább a vállalkozók számlájára írható. A fekete-, illetve a szürkegazdaság 25-30 százalékosra tehető, de a nyugati országokban is eléri a 20 százalékot. Évi mintegy 3 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg képződik az említett szférában, s így az állam milliárdos bevételtől esik el.
A Csúcs László által javasolt vagyonbevallás bevezetése nem járulna hozzá az eltitkolt jövedelmek bevallásához. Emellett bizalmatlanságot és felzúdulást váltana ki nemcsak a vállalkozók, hanem a lakosság körében is, ahogy ez a másfél évvel ezelőtti vagyonnyilatkozat-tételkor volt - mondta lapunknak Soós Adrianna, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár-helyettese.
Nem működőképes az ötlet, mert azok a vállalkozók, akik eddig nem vallották be a teljes jövedelmüket, a vagyonbevallás bevezetésekor újabb és újabb módokat találnának a bevéte-lük elrejtésére. A vagyonnyilatkozatnak az is következménye lenne - fűzte hozzá a főtitkár-helyettes asszony -, hogy az embereket a vagyonuk felélésére ösztönözné, hiszen például a nyaralásra fordított összeg után nem kellene adót fizetni. A nagyobb fogyasztás azonban nem kedvezne a megtakarítások gyarapodásának, és a gazdaság fejlődésének sem előnyös.
Az úgynevezett szürkegazdaságot leginkább az 1-2 fős - vállalkozásoknak alig nevezhető - cégek táplálják. Ők az úgynevezett kényszervállalkozók, akik főként főállásuk mellett kiegészítő tevékenységet folytatnak. Valóban gyakran eltitkolják a bevételeiket, nem adnak számlát a tevékenységük után, vagy az öszszegnek csak egy részét tüntetik fel - mondta Soós Adrianna. Előfordul, hogy az állami szektorban sem bérrel, hanem vállalkozói számla alapján foglalkoztatják őket. Ebbe a rendszerbe azonban maga az élet kényszeríti őket - jelentette ki a főtitkár-helyettes. A helyzet az, hogy gyakorlatilag másként nem is tudnának működni, hiszen olyan magasak a bérek terhei, hogy amennyiben mindent pontosan számláznának, könyvelnének, egyszerűen nem érné meg elkezdeni a tevékenységet. Ha bevezetnék a vagyonnyilatkozatot, valószínűleg jó részük abbahagyná a vállalkozást. Egyébként az általuk eltitkolt jövedelem kis adókiesést jelent az államkasszának, tehát a vagyoneredet vizsgálatának valószínűleg több lenne a kára, mint a haszna - mondta Soós.
A külföldi, valamint a magyar tulajdonú nagy és közepes vállalatokra mindez nem vonatkozik. Ugyanis hosszú távon rendezkednek be a piacra, lehetőség szerint pontosan könyvelnek. Nem is tehetnek másként, már csak azért sem, mert igen gyakori náluk az adóellenőrzés.

Parlamenti szélmalomharc

Interjú Csúcs Lászlóval

- Az Ön neve valószínűleg hozzákötődik majd a vagyonnyilatkozathoz, hiszen ez az önmagában sem könnyű téma kellő hangzavart váltott ki a kormányon belül. Miért tartja ennyire fontosnak ezt a témát?
- Azért, mert ahhoz, hogy az átlagos adóteher fokozatos csökkentése - amelyet a kormányprogram megfogalmazott - teljesíthető legyen, be kell zárni azokat a kiskapukat, kerülőutakat, amelyek az adó kijátszását lehetővé teszik. A fekete- és a szürkegazdaság területét kell zsugorítani ahhoz, hogy az ügyeskedők helyett ne kelljen a tisztességeseknek ilyen magas adóterhet viselniük, tehát váljék kiegyenlítettebbé az adóteher elosztása.
- Mi lenne a következménye annak, ha a vagyonnyilatkozat-tételt követő 2-3 évben olyan látványos fejlődést mutatna a jövedelem, ami az adóbevallásból nem következhet?
- Akkor meg kell majd vizsgálni az adózók jövedelmi fedezetét, hogy öröklés, ajándékozás vagy éppen nyeremény során jutott-e a vagyontárgyhoz, és megfizette-e utána az illetéket. Ha kiderül, hogy egyik eset sem áll fenn, akkor valami gond van, amit az adóhatóság értékelni fog, hogy ez az adókikerülés lopásból, rablásból vagy valami másból származik. A tisztánlátást szolgálná ez a kontroll.
- Van arra adata, hogy milyen összegben történik az „elsumákolás”?
- Több százmilliós nagyságrendről van szó. Egyébként minden fejlett adókultúrával rendelkező országban van egy jól működő kiegészítő ellenőrző eszköz, ami arra szolgál, hogy visszaszoruljon az illegális tevékenység. A Kisgazdapárt frakcióprogramjában mindig is meghatározó pont volt a vagyoni ügyek tisztességes kezelése.
- A vagyonnyilatkozat mellett időszerűnek tartja-e a vagyonadó bevezetését is?
- Szó sincs vagyonadóról. A jelenlegi adóstruktúra mellett tökéletesen elképzelhetetlen és értelmetlen, technikailag sem megoldható a vagyonadó bevezetése.
- Önt senki sem támogatja ebben az ügyben. Mégis kitart mellette?
- Semmi okom nincs megváltoztatni azt, ami a kormányprogramban szerepel, és amit annak végrehajtásával kellene szolgálni.