Egri István
Nem darabolhatják fel a Microsoftot

Végéhez közeledik a Microsoft feldarabolását célzó per első fokú tárgyalássorozata. A bírák azonban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen a jogszabályok nem tudnak lépést tartani az élettel. Az idő ugyanis lassan elszáll a vádpont felett.

Bill Gates, a menthetetlen mázlista

Az óriáscég elleni legfőbb vád az volt, hogy a Microsoft a Windows operációs rendszer elválaszthatatlan részévé tette az Internet Explorer nevű internetes keresőprogramot, így arra kényszerítette a felhasználókat, hogy más szoftvereket ne vegyenek igénybe. S mivel a Windows monopolhelyzetet élvezett, a kötelezően hozzákapcsolt program is ugyanilyen pozícióba került. A per kezdetekor jogászok szerint ez monopolhelyzettel való visszaélésnek minősült, mert a számítógép üzemeltetésére és az internet elérésére szolgáló programoknak jogilag és műszakilag egyaránt külön-külön egységet kell képezniük, s ha egy sikeres programhoz „pótkocsiként” egy másikat kapcsolnak, az jogtalan előnyhöz juttatja annak készítőjét.
Az okfejtés meg is állná a helyét, ha időközben nem változott volna meg a szoftverek és az internet világa, s a két piaci terület nem mosódna mind jobban egybe. Köztudott, hogy e területen nem években, hanem hetekben-hónapokban mérhető a fejlődés, és ma még nincs olyan szakember, aki megmondaná, hogy ez a hihetetlenül gyors folyamat hová vezet és mikor fog véget érni.
Ma már az internetes keresőprogramok és a számítógépet működtető operációs rendszerek nem választhatók el egymástól, mert egy valamirevaló komputerprogram internetes keresővel van ellátva. Manapság egyre több, csak a világhálón elérhető szolgáltatást kínálnak a cégek, s ez még nem így volt, amikor a Microsoft-per elkezdődött. Mindezek felett már ott vannak a láthatáron azok a számítógépek, melyekre nincs is saját program telepítve, hanem az interneten át kapcsolódnak egy komputerhez, melyen egy központi program fut az összes felhasználó részére.
Ezt az okfejtést érdekes módon nem számítógépes szakemberek, hanem a Microsoft-üggyel foglalkozó jogászok fogalmazták meg nemrégiben egy amerikai jogi szaklapban, a Texas Law Review-ban. Álláspontjuk szerint a bíróságoknak olyan ítéleteket kell hozniuk, melyek időtállóak, és nemcsak egy konkrét helyzetet orvosolnak, hanem évekig követendő jogi példát adnak a hasonló ügyek kezelésére. Ez a szemlélet egyébként a jogállamok ítélkezési gyakorlatának az alapját jelenti, hiszen a bírói hatalom része egy ország hatalmi épületének, mely állandó, nem úgy mint a határozott időre megválasztott kormányzati és parlamenti képviselőtestületek.
Ezt az évszázadok óta fennálló igazságszolgáltatási mechanizmust rúgja fel most, a XXI. század elején a világháló radikálisan gyors fejlődése. A jogászok szerint, ha első fokon születik is ítélet a Microsoft-perben, azt fellebbezés fogja követni és figyelembe véve az ilyen bonyolult ügyek évekig való elhúzódását, a másodfokú eljárás végén a „szoftverkörnyezet” megváltozása miatt értelmetlen lesz az ítélethozatal.