Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
A főügyész hallgat

Tízéves tevékenységére tett pontot hétfőn Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki a rendszerváltás óta a harmadik kormányzati ciklusban töltötte be hivatali pozícióját. Lemondását egyetlen fórumon vagy orgánumban sem indokolta, annyit azonban elárult, hogy a nehéz döntés másnapján frissen ébredt, majd 45 perc kocogás után három kivivel csillapítva éhségét indult munkába.


Deutsch Tamás fideszes sportminiszter és Szabó Zoltán, Budapest VII. kerületének szocialista polgármestere a napokban közösen fát ültetett. Közös ügyek, ritka pillanatok    Fotó: Vörös Szilárd

Lapzártánkig nem született megállapodás a legfőbb ügyész és a parlament elnöke között abban a kérdésben, hogy Györgyi meddig marad hivatalában. A legfőbb ügyész jelezte: Áder Jánossal közösen döntik majd el, hogy a hathavi lemondási idő előtt távozik-e posztjáról, egyértelművé tette azonban, hogy e döntést nem áll szándékában elhamarkodni. Györgyi továbbra is tartja magát hétfői nyilatkozatához, amelyben kifejezte, hogy döntését nem kívánja indokolni. A valódi okok ismeretével rajta kívül egyedül Áder rendelkezik, aki becsületszavát adta, hogy senkinek sem nyilatkozik.
Lemondása még munkatársait is váratlanul érte, akik a szokásos heti megbeszélés alatt értesültek főnöküktől arról, hogy nemsokára valószínűleg Polt Péter emberi jogi ombudsman-helyettes utasításait kell, hogy kövessék. Polt cáfolta, hogy hivatalos felkérést kapott volna, ugyanakkor annak lehetőségétől nem zárkózott el, hogy a jövőben elfogadná azt.
A legtöbb találgatásra egyébiránt az adott okot, hogy a legfőbb ügyész írásbeli lemondása - túl a korábbi, nem hivatalos fórumokon elhangzott bejelentéseken - mind a házelnökkel, mind pedig a köztársasági elnökkel folytatott múlt heti megbeszéléseken készen állt már. Egyes feltételezések szerint a kivárás hátterében egyezkedés rejlik, melynek értelmében Györgyi alkotmánybírói minőségben tevékenykedne tovább. A jelenleg teljes létszámmal működő Alkotmánybíróság soraiban az üresedés úgy állna elő, hogy annak elnöke, Németh János örökölné Göncz Árpád székét, a köztársasági elnökségről lemondó Torgyán Józsefet pedig még egy minisztérium fölötti diszponálás joga kártalanítaná.
Kónya Imre ügyvéd, rendszerváltó politikus úgy látja, hogy Györgyi azért nem kívánta megindokolni döntését, mert ki akart maradni a politikai harcokból, ami persze a mai politikai légkörben nem sikerülhetett neki. Szerinte ebben a ciklusban lényegesen merevebb a szembenállás a kormányzó oldal és az ellenzék között, mint volt korábban. Mivel ez az egész politikai és közéletet áthatja, nagyon nehéz megőrizni azt a politika felett állást, amely eddig jellemezte a legfőbb ügyész munkáját. Az első jelentősebb figyelmeztetés a Juszt-üggyel kapcsolatban az ellenzéknek nem tetsző döntése nyomán kibontakozott politikai vihar volt, a másik a mostani állásfoglalás, amelyet az ellenzék ünneplése közepette a kormányzó oldal nem vett figyelembe. Györgyi valószínűleg konstatálta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben veszélybe kerülhet az az általános elismertség, amelyet 10 év alatt kivívott magának - tette hozzá Kónya.
Szabó András nyugalmazott alkotmánybíró szerint Györgyi médiatörvénnyel kapcsolatos álláspontja abszolút korrekt volt. „Annak az alapvető alkotmányjogi követelménynek, hogy a híradás, az információ kiegyensúlyozott és tárgyilagos legyen, nyilvánvaló, hogy egy féloldalú kuratórium nem tud megfelelni. Tehát ha eljárásjogi hibát nem is vétett volna az Országgyűlés elnöke, az eredmény akkor is alkotmány- és törvényellenes, mert ez a kuratórium a mai felállásában nem képes betölteni azt az alkotmányjogi szerepet, amit a törvény neki szánt” - fejtette ki Szabó. Megítélése szerint a jogásztársadalom nagy része érzékeli „a Fidesz vezette kormánynak azon politizáló stílusát, hogy az alkotmányosság határain ugrál”. Egy jogállamban előfordulhatnak jogsértések, fontos lenne azonban, hogy legalább a hatalmi szervek visszafogják magukat - mondta végül Szabó András.
A probléma jelzi a parlament és az ügyészség közötti együttműködés hiányát - mondta el kérdésünkre Takács Albert alkotmányjogász, majd kifejtette, hogy a magyar ügyészségek fajsúlyosabbak, mint ahogy az Európában szokásos, ugyanis a nyugat-európai gyakorlatban a kormány alá vannak rendelve, és csupán nyomozó hatóságok, így kisebb nyilvánossággal és presztízzsel rendelkeznek. Györgyi egy folyamatos politikai nyomásnak állt ellene, amikor az Országgyűlés támogatását elvesztve továbbra sem járult hozzá, hogy az ügyészséget a kormány alá rendeljék - tette hozzá az alkotmányjogász.