Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Kódolt antiszemitizmus a parlamentben

A jövő héten tárgyalja - és várhatóan fogadja is el - az Európa Tanács (ET) azt a Magyarországról szóló jelentést, amelyet az Európai Bizottság a Rasszizmus és az Intolerancia Ellen (ECRI ) nevű testület készített - értesült megbízható forrásokból a Hetek. A bizottságba az ET negyvenegy országának kormányai delegálnak egy-egy küldöttet, akik folyamatosan górcső alá veszik a tagországokban fellelhető rasszista, antiszemita és idegenellenes megnyilvánulásokat, és azokról jelentéseket készítenek.

Az elmúlt években Magyarország számottevő előrehaladást ért el a rasszizmus, a xenofóbia (idegenellenesség), az antiszemitizmus és az intolerancia kezelésében - áll a jelentésben.
Bár hazánk számos idetartozó nemzetközi megállapodást írt alá, és a törvényhozás is fejlődött ezen a területen (alkotmányosan garantálták a nemzeti és etnikai kisebbségek bizonyos jogait), mindazonáltal a rasszizmus és a politikai intolerancia súlyos jelenségei továbbra is léteznek Magyarországon.
A dokumentum szerint, noha a neonáci és szélsőjobboldali pártok taglétszáma jelenleg korlátozott, az intolerancia és az antiszemitizmus kifejezésre juttatásának elhárítására a politikai életben és a nyilvános vitákon is szükség lenne. A dokumentum megjegyzi továbbá, hogy a magyar parlamentben vannak olyan megnyilvánulások, amelyek nyilvánvalóan nacionalista fordulatokat alkalmaznak, így például „kódolt” antiszemita vagy idegengyűlölő kifejezéseket használnak egyes képviselők, és bizonyos látens antiszemitizmus is létezik a média és a társadalom némely részében. Kiemelik, hogy a szélsőséges politikai nyelvhasználat - még ha eleinte jelentéktelennek tűnik is - fenyegetést jelenthet a demokráciára, valamint a politikai és közszereplés általános hangvételére. Ezért a bizottság azt javasolja, hogy a büntető törvények rasszizmus és intolerancia elleni rendelkezéseit olyan területekre is ki kell terjeszteni, mint a szóban és írásban, audiovizuális vagy elektronikus úton történt rasszista megnyilvánulások (például rasszista sértés vagy rágalmazás).
Az ECRI egy Magyarországról szóló korábbi jelentésében már kifejezte, hogy a rasszista indíttatású erőszakra adott válaszok nem voltak kielégítőek hazánkban, és a törvény szolgálatában álló tisztviselők nem minden esetben viselkedtek megfelelően. A jelentés szerint a hatóságok vonakodtak elismerni a támadások rasszista vagy antiszemita motivációját. „Az ilyen támadások csak ritkán vonnak maguk után eljárást, vagy pedig egyáltalán nem annak rasszista természete miatt folynak” - fűzi hozzá az elemzés.
Mindezek miatt a bizottság úgy látja, hogy az érintett büntető törvények intenzívebb teljesítésére lenne szükség, tekintve a rasszizmus által motivált erőszak és fenyegetések mértékét, melyek főként a roma közösségek és az állampolgársággal nem rendelkezők ellen nyilvánulnak meg. Ezen túl a rendőrség és a köztisztviselők képzésére is gondot kellene fordítani ezen a területen, hogy a jövőben ne fizikai bántalmazásként kezeljék az olyan eseteket, amelyek rasszista természetűek.
A jelentés ugyanakkor pozitívumként emeli ki, hogy aktív és gyakorlott civil társadalmi testületek vannak jelen az országban, és sok területen növekvő mértékben működnek együtt a hatóságokkal.