Pátkai Mihály
Vallási tömegmészárlás Nigériában

Oluszegun Obaszanjo nigériai elnök kormánya és a muszlimok lakta Észak-Nigéria vezetői a héten megegyeztek: mégsem kerül bevezetésre az országban az iszlám törvény, amely körül a múlt héten véres dráma robbant ki az afrikai országban. Az egyelőre nem hivatalos megegyezés értelmében ott, ahol az iszlám törvény, a sárija érvényben van, az ítéleteket egyelőre nem hajtják végre; ott pedig, ahol most szeretnék bevezetni, várni fognak ezzel - közölte a CNN.

Megdöbbent túlélők az észak-nigériai Kaduna városában. Civilizációk összecsapása     Fotó: Reuters

Kaduna város Rigasza nevű negyede volt az egyik helyszíne a múlt heti nigériai villongásoknak. Február 21-én Rigasza ötezer lakója háborúba indult egymás ellen
a kereszténység és az iszlám zászlai alatt. Városszerte egymásnak estek egykori szomszédok, a férfiakat lemészárolták, az épületeket felgyújtották, a nőket és gyerekeket pedig menekülésre kényszerítették. A kerület most romokban hever. A vérengzés után még egy héttel is temetetlen holttestek feküdtek az utcákon, amelyek közül némelyik tetemet disznók eszegettek.
A híradások szerint Kadunában legalább háromszázan meghaltak, de más források szerint az áldozatok száma kétezer fölött is lehet.
Az összetűzés azzal kezdődött, hogy érvényre akarták juttatni a városban a sáriját, az iszlám törvényt, amire a keresztény vallású lakosság tiltakozó felvonulást tartott. A rigaszaiak is csatlakoztak a felvonuláshoz, amely azonban hamar erőszakba torkollott. Néhány óra leforgása alatt a tüntetésből kisebbfajta háború lett: egymásnak estek az emberek, először ököllel, később már lőfegyverekkel. A felvonulók egész városrészeket felgyújtottak, az útjukba eső embereket megverték vagy élve felgyújtották.
A rigaszaiak csapdába kerültek, így sokan áldozatul estek a muszlim támadóknak. Keresztény férfiakat csoportokban hajtottak el, sokan soha nem tértek viszsza. A nőket és gyerekeket arra kényszerítették, hogy térden állva kántálják: „Allah Akbar!” („Allah nagy!”).
A hét elején került sor a „bosszúra”, melynek során mintegy kétszázan vesztették életüket az ország keleti részén fekvő Aba városában. Bár a legutóbbi vérengzés közvetlenül a sárija bevezetése miatt robbant ki, az összecsapások hátterében nigériai etnikai feszültségek is meghúzódnak. Nigéria északi részét elsősorban iszlám vallású hauszák lakják, a déli részt pedig keresztény ibók. A tavalyi hatalomváltást megelőző tizenöt évnyi katonai uralom alatt a hauszák óriási hatalomhoz jutottak. Most, hogy Nigéria megválasztott miniszterelnöke keresztény vallású, a hauszák veszélyeztetve érzik pozíciójukat.
Rigaszában négy órakor életbe lép a kijárási tilalom. Napközben az áldozatok hozzátartozói kis csoportokban járják az utcákat, keresve a testvéreket, apákat, gyerekeket, hogy legalább eltemethessék a forró afrikai nap által kikezdett tetemeket. A húszéves Harry Zango egész vasárnapja azzal telt, hogy sírokat ásott. „A testvérem - mutat rá az egyik kupac földre -, ő volt az, akit Balának hívtunk.”