Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Csoda kell az újraegyesítéshez

A múlt hét végén II. János Pál pápa háromnapos látogatást tett Egyiptomban. Az Izraelt, Jordániát és palesztin területeket is érintő millenniumi zarándoklat első állomásaként az észak-afrikai országban a vatikáni egyházfő elsősorban a világvallások közti megbékélést sürgette, melynek érdekében a Vatikán is hajlandó némi engedményt tenni. A Szentszék kritikusai viszont úgy vélik: az egyházfő látogatása csupán további bizonyíték arra, hogy a Vatikán befolyásának növelésére törekszik, s egyre mélyebben kíván beavatkozni a közel-keleti politika alakításába.

„Nincs vesztegetni való időnk” - mondta II. János Pál háromnapos egyiptomi körútja során, ahol békére, harmóniára és ökumenizmusra szólította fel a muzulmán és a keresztény világ képviselőit. „Munkálkodnunk kell a vallások közti párbeszéd erősítésén, amely a remény fontos jele a világ népei számára”. A 79 éves pápa személyében első ízben tett látogatást katolikus egyházfő a 90 százalékban muzulmánok lakta, 64 millió lakosú Egyiptomban, ahol az ország elnöke, Hoszni Mubarak fogadta.
Útja során a vatikáni egyházfő találkozott a szunnita muzulmán közösség egyik legbefolyásosabb vezetőjével, Mohammed Sayad Tantawi sejkkel, illetve az ország lakosságának 10 százalékát kitevő ortodox kopt közösség vezetőjével, III. Shenoudával is. Egyiptomban a muzulmánok és a keresztények között súlyos ellentétek húzódnak. II. János Pál látogatását is beárnyékolta egy véres incidens, amire az elmúlt három évtizedben nem volt példa: február elején a muzulmán és a keresztény lakosság között kirobbanó, három napig tartó összecsapások során húsz kopt keresztény, illetve egy muszlim vesztette életét.
Egyiptomban egyébként a keresztényeknek csupán egy töredéke - mintegy 200 ezer fő - vallja magát Róma követőjének. A többiek az ortodox kopt közösséghez tartoznak, amely nem ismeri el a Vatikán tekintélyét, s az ebből fakadó feszültség mintegy másfél évezrede erőteljes válaszvonalat jelent a két egyház között. A pápa ezért felszólította az egyiptomi koptokat, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a Vatikánnal, s vessenek véget a kereszténységen belüli „fájdalmas ellentéteknek”.
A Kairóban celebrált ökumenikus imán a pápa megemlítette, hogy a Vatikán hajlandó újratárgyalni a római katolikus egyház elsőbbségének kérdését, arról viszont nem beszélt, mely területeken lenne hajlandó lemondani hatalmáról. „Róma püspöki szolgálatáról annyit mondhatok, hogy együtt kell megtalálnunk azt a formát, amelynek keretében ez olyan szolgálattá válhat, amelyet mindenki elismer”. Az elismerés egyelőre azonban úgy tűnik, várat magára, hiszen az ortodox kopt vezetők egyike sem vett részt az imatalálkozón.
II. János Pál látogatásának csúcspontjaként ellátogatott a Sínai-hegy lábánál fekvő ortodox Szent Katalin monostorba is - a hagyomány szerint Mózes itt kapta Istentől a Tízparancsolatot -, hogy „buzgón imádkozzék a békéért és a vallások közti harmóniáért”, és „az emberiség családja felé tett szolgálatként” a három nagy monoteista vallás, a kereszténység, a zsidóság és a muzulmán világ megbékélését sürgette. (Hetek, 1999. január 23., )