A múlt hét végén II. János Pál pápa háromnapos látogatást tett Egyiptomban.
Az Izraelt, Jordániát és palesztin területeket is érintő millenniumi zarándoklat
első állomásaként az észak-afrikai országban a vatikáni egyházfő elsősorban a
világvallások közti megbékélést sürgette, melynek érdekében a Vatikán is
hajlandó némi engedményt tenni. A Szentszék kritikusai viszont úgy vélik: az
egyházfő látogatása csupán további bizonyíték arra, hogy a Vatikán befolyásának
növelésére törekszik, s egyre mélyebben kíván beavatkozni a közel-keleti politika
alakításába.
„Nincs vesztegetni való időnk” - mondta II. János Pál háromnapos egyiptomi
körútja során, ahol békére, harmóniára és ökumenizmusra szólította fel a
muzulmán és a keresztény világ képviselőit. „Munkálkodnunk kell a vallások
közti párbeszéd erősítésén, amely a remény fontos jele a világ népei
számára”. A 79 éves pápa személyében első ízben tett látogatást katolikus
egyházfő a 90 százalékban muzulmánok lakta, 64 millió lakosú Egyiptomban, ahol az
ország elnöke, Hoszni Mubarak fogadta.
Útja során a vatikáni egyházfő találkozott a szunnita muzulmán közösség egyik
legbefolyásosabb vezetőjével, Mohammed Sayad Tantawi sejkkel, illetve az ország
lakosságának 10 százalékát kitevő ortodox kopt közösség vezetőjével, III.
Shenoudával is. Egyiptomban a muzulmánok és a keresztények között súlyos
ellentétek húzódnak. II. János Pál látogatását is beárnyékolta egy véres
incidens, amire az elmúlt három évtizedben nem volt példa: február elején a
muzulmán és a keresztény lakosság között kirobbanó, három napig tartó
összecsapások során húsz kopt keresztény, illetve egy muszlim vesztette életét.
Egyiptomban egyébként a keresztényeknek csupán egy töredéke - mintegy 200 ezer fő
- vallja magát Róma követőjének. A többiek az ortodox kopt közösséghez
tartoznak, amely nem ismeri el a Vatikán tekintélyét, s az ebből fakadó feszültség
mintegy másfél évezrede erőteljes válaszvonalat jelent a két egyház között. A
pápa ezért felszólította az egyiptomi koptokat, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat
a Vatikánnal, s vessenek véget a kereszténységen belüli „fájdalmas
ellentéteknek”.
A Kairóban celebrált ökumenikus imán a pápa megemlítette, hogy a Vatikán hajlandó
újratárgyalni a római katolikus egyház elsőbbségének kérdését, arról viszont
nem beszélt, mely területeken lenne hajlandó lemondani hatalmáról. „Róma püspöki
szolgálatáról annyit mondhatok, hogy együtt kell megtalálnunk azt a formát, amelynek
keretében ez olyan szolgálattá válhat, amelyet mindenki elismer”. Az elismerés
egyelőre azonban úgy tűnik, várat magára, hiszen az ortodox kopt vezetők egyike sem
vett részt az imatalálkozón.
II. János Pál látogatásának csúcspontjaként ellátogatott a Sínai-hegy lábánál
fekvő ortodox Szent Katalin monostorba is - a hagyomány szerint Mózes itt kapta
Istentől a Tízparancsolatot -, hogy „buzgón imádkozzék a békéért és a
vallások közti harmóniáért”, és „az emberiség családja felé tett
szolgálatként” a három nagy monoteista vallás, a kereszténység, a zsidóság és a
muzulmán világ megbékélését sürgette. (Hetek, 1999. január 23., )